A természetvédelmi erdőkezelés hatása lombhullató erdei élőhelyek szerkezetére

Abstract

Magyarországon jelenleg is széles körben alkalmazott az úgynevezett vágásos üzemmód, mely jelentősen módosítja az erdők természetes összetételét és szerkezetét. Egykorú, fajösszetételben és szerkezetében homogén faállományt hoz létre, illetve csökkenti az elegyfajok arányát, esetenként ezek a fajok teljesen el is tűnhetnek az állományból. Ezekben az erdőkben a természeteshez képest sokkal kevesebb holtfát találunk. A természetes erdőszerkezeti elemek és az elegyfafajok jelenléte a legtöbb erdei élőlénycsoport számára nélkülözhetetlen életfeltételt jelentenek, ezért egyre nagyobb szükség van a természetes erdők összetételét és szerkezetét kialakító természetvédelmi tevékenységekre. 2014-ben az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete egy monitoring vizsgálatot kezdett el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának által végzett természetvédelmi erdőkezelés hatásait illetően. A Cserhátban, Garáb község mellett található 32 hektáros tölgyerdőben a BNPI olyan erdőkezelést hajtott végre, melynek célja a természetes erdőkre jellemző struktúra kialakítása. A több szempontú természetvédelmi kezelés során az állomány megbontásra került egy-egy fa, kisebb facsoport kivágásával, így elindulhat a heterogénebb faállomány-szerkezet, az elegyfajokat és holtfát nagyobb arányban tartalmazó állomány kialakulása. A beavatkozás hatására létrejövő változások vizsgálata során a faállomány szerkezeti és összetételbeli változókat és a holtfa mennyiségi viszonyait érintő módosulásokra koncentráltunk.