| dc.description.abstract | A Magyarországon tapasztalható elmaradott juhtartási- és takarmányozási szokások, az ágazat tőkeszegénysége és a nehezen kivitelezhető legelői prevenció miatt a hazai juhállományok erősen kitettek a parazitás fertőződésnek. A különböző endoparazitás fertőzöttségek általában nem nyilvánulnak meg klinikai tünetekben, de az állatok termelőképességének csökkenését, valamint leromlásukat okozhatják, ami az állattartók számára a várt haszon elmaradása miatt gazdasági kárt jelent. A vaktában végzett, rutinszerűen alkalmazott antiparazitikus kezelések hatásfoka a hiányos háttérismeretek, a diagnosztikai laboratóriumi vizsgálatok hiánya, a nem megfelelő parazita ellenes készítmények használata, és a túl ritkán végzett gyógyszeres beavatkozások miatt általában csekély. Vizsgálatunk célja, hogy egy hagyományos módon tartott nyájon mutassa be egy belső élősködők ellen végzett kezelés hatékonyságát, valamint hatásának tartósságát, egyúttal vizsgálva az állományban előforduló parazitafajok prevalenciájának változását, és az egyes korcsoportok fertőzöttségét. Vizsgálatainkkal többek között arra is választ kerestünk, hogy mekkora jelentősége van az előzetes parazitológiai vizsgálatoknak az állomány fertőzöttségének kontrollálásában. Vizsgálatainkat egy okányi kisgazda 50 merinó birkából álló nyájában végeztük. Az állatok rektumából egyedileg gyűjtöttünk bélsarat, és egy felmérő koprológiai vizsgálatot követően, az annak során diagnosztizált parazitafajok szerint választott antiparazitikus készítménnyel (Albendanin 2,5% szuszpenzió) kezeltük az állományt. Ezután nagyjából 3 hetente gyűjtöttünk belőlük bélsarat, aminek parazitapete tartalmát ismét megvizsgáltuk. Összesen öt bélsárvizsgálatra került sor 2016 decembere és 2017 áprilisa között. A vizsgálatok alapján nyomon tudtuk követni a féregellenes készítmény hatását, valamint az idő múlásával az egyes féregfajok által termelt peték ismételt megjelenésének idejét. Feljegyeztük az állatok nemét, korát, az ellések időpontját, a bárányok számát. Megfigyeltük az állatok egészségi állapotát, az esetleges klinikai tünetek előfordulását, pontozásos módszerrel állapítottuk meg az állatok kondícióját, valamint a FAMACHA-teszttel a nyálkahártyák vérfogyottságának mértékét. Próbáltunk olyan összefüggéseket találni e paraméterek és a fertőzöttség petevizsgálattal kimutatható mértéke között, amelyek segítségével jobban felismerhető a parazitás fertőzöttség. Megpróbáltunk következtetéseket levonni továbbá a különböző korosztályok fertőződési esélyeivel kapcsolatban. | en_US |
