Show simple item record

dc.contributor.authorBerényi, Adrienn
dc.date.issued2009
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/10832/220
dc.description.abstractSzakdolgozatomban a nagy mara és a tengerimalac emésztésének összehasonlítását végeztem el egy anyagcsere-kísérlet keretein belül. A nagy mara (Dolichotis patagonum) a Tengerimalacfélék családjába tartozik, így filogenetikailag szoros rokonságban áll a tengerimalaccal. Bár külsőre jelentősen eltér a két faj, a hasonló élőhelyen tartózkodó állatok táplálékbázisa nagyfokú hasonlóságot mutat. Mindkét faj főként a fellelhető fűfélékkel táplálkozik, illetve időszakosan elfogyasztja a magokat, terméseket, lehulló gyümölcsöket is. Ennek következtében hasonló a bélrendszerük morfológiája is, nagyméretű vak- és vastagbéllel rendelkeznek, itt zajlik az emésztés jelentős része (2). A kísérlet során a nagy marákat és a tengerimalacokat egyedileg helyeztük el, és takarmányfogyasztásukat, valamint az ürített bélsár mennyiségét folyamatosan rögzítettük. A kísérlet kezdő és zárónapján megmértük az állatok testsúlyát. Vizsgálataink során a két állatfaj azonos forrásból származó tengerimalac tápot, répát és szénát fogyasztott. Ezek arányát a nagy marák esetén úgy alakítottuk ki (1:1:2 arányban adtunk tápot, szénát és répát), hogy ne térjen el jelentősen a korábban fogyasztott takarmányok arányától, hogy a kísérlet után zökkenőmentesen visszakerülhessenek többi társuk közé. A tengerimalacok esetén pedig olyan arányban kerültek etetésre a takarmányok (1,5:1:2,17 volt a táp, széna és répa aránya), hogy a felvett adag összetétele megegyezzen a marákéval. A kísérlet során a nagy marák súlya nem változott jelentősen (átlagosan -1,48% csökkenés), a tengerimalacok azonban átlagosan testtömegük 4,57%-ával váltak súlyosabbá. Ezzel bizonyítható, hogy a nagy marák megőrizték a legtöbb rágcsálóra jellemző energiára evést. Azaz nem vesznek fel a szükségleteiknél több táplálóanyagot. Esetünkben a nagy marák több takarmányt fogyasztottak, mint a tengerimalacok, ez azonban nem volt szignifikánsan eltérő (nagy marák takarmányfogyasztása 49,48±8,33 g/kg0,75/nap, tengerimalacoké 44,82±2,00 g/kg0,75/nap). A két faj közt nem volt felfedezhető szignifikáns különbség a szárazanyag, a szervesanyag és a nyerszsír emésztésében. A tengerimalacok szignifikánsan jobban emésztették a takarmányban található nyersrostot (nagy marában átlagosan 34,65%, tengerimalacban 42,14% volt az emészthetősége). Hasonlóan a tengerimalacok fehérjeemésztése is jobbnak bizonyult, mint a maráké (nyersfehérje átlagos emészthetősége nagy marában 56,91%, tengerimalacban 65,49%). A nitrogénmentes kivonható anyag esetében azonban a marák emésztése bizonyult hatékonyabbnak (N.m.k.a. átlagos emészthetősége nagy marában 80,04%, tengerimalacban pedig 75,88%). A fentiek alapján, a nagy marák számára általunk összeállított takarmányadag összetétele és beltartalma megfelel az állatok szükségletének. Erre az ismeretre abban az esetben lehet szükségünk, ha valamilyen más tudományos kísérletet is végezni akarunk a nagy marákkal, vagy a kedvencként tartott nagy marákat kívánjuk tudományos alapon takarmányozni. Mivel a nagy mara fiatalon megszelídíthető, és egy új mutatós, kedves házikedvenccé válhat az Amerikából kiindult divathullám nyomán hazánkban is.hu
dc.description.abstractThe patagonian cavy (Dolichotis patagonum) belongs to the family Cavidae. So this animal is closely related to the guinea pig. Although their appearance is totally different. The patagonian cavy’s weight is about 7 kg, it has long and thin legs, much bigger body and moves like an antilope. Meanwhile the guinea pig is short legged, weights only 1 kg, and looks really clumpsy besides his greater uncle. They both evolved in the grassy arid lands of South America, and they have the similar food stock. They eat mainly grass, and if it is possible, some bushes, seeds, fruits fallen down, and even between dry circumstances some cacti. Their intestines and stomach are very alike. Both animals are hindgut fermentators, which means, that they digest a great part of the food in their caecum, with the help of fermenting bacteria. In our study we locked six adult maras into cages one by one, and put twelve adult male guinea pigs into cages created directly for metabolism trials. They were fed every morning with the same food. The maras got cavy food, sliced carrot and grass hay in 1:2:1 rate. The guinea pigs got the same food types in a ratio of 1,5:1:2,17. Although the crude food ratios were different, the practical intake of ingredients was almost the same. We collected faeces of the guinea pigs every day, and of the maras on every second day. We choose to collect the faces not on every day to prevent more stress. The faeces was deep froozen until the laboratory of the department made the analyses according to the instructions of the Magyar Takarmánykódex. Our results were in some places different from the former literary datas. We found that the food intake on a metabolic body size was higher in maras than in guinea pigs, buti t was not significant. The difference can be caused by the difference between the air temperature in the holding areas. The guinea pigs were kept in a temperated room (20-22ºC), the temperature int he maras room was 10-15ºC. The Patagonian cavies maintained their weights (average -1,48% loose), but the guinea pigs gained weight (average increase of 4,78%). The digestibilities of dry mater, organic matters and ether extract was the same in the two species. The digestibility of the crude fibre (in the maras 34,65%, int he guinea pigs 42,14%) and crude protein (56,91% in maras, 65,49% in guinea pigs) was significantly higher in the guinea pig, than in the patagonian cavy. But the maras can digest significantly better the nitrogen-free extracts (in maras 80,04%, in guinea pigs 75,88%). So if we want to put together a pet food for maras, we need to put into it less fibre and less legumes, and we can put into it more grains. It is be useful to know this, if we want to make some other experimental studies with the maras, or if we want to feed our pet mara more scholarly. Because it is a great fashion now in the USA, to have a pet mara instead of the old guinea pig and the maras can be tamed in the early stage of their life.en
dc.language.isohuhu
dc.subjectTengerimalachu
dc.subjectRágcsálókhu
dc.subjectEgzotikus állatokhu
dc.subjectKedvtelésből tartott állathu
dc.subjectTakarmányozáshu
dc.subjectEmésztés élettanahu
dc.subjectCenkvári Éva (supervisor)hu
dc.subjectGuinea-pigen
dc.subjectRodentsen
dc.subjectExotic animalsen
dc.subjectPet animalsen
dc.subjectNutritionen
dc.subjectDigestive physiologyen
dc.titleA nagy mara (Dolichotis patagonum) és a tengerimalac emésztésélettanának és takarmányozásának összehasonlító vizsgálatahu
dc.title.alternativeThe comparative study of the digestion in the Patagonian cavy (Dolichotis patagonum) and the guinea pigen
dc.typeThesisen
dc.identifier.accessionnumB-9061


Files in this item

Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record