Kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekező-helyeinek tájléptékű elemzése

Abstract

Szakdolgozatomban eddig ismeretlen kék vércse éjszakázó-helyeket próbáltam prediktálni különböző környezeti változók segítségével. A kék vércsék a vonulást megelőző, ún. pre-migrációs időszakban éjszakánként összegyűlnek egy-egy nagyobb fán, illetve facsoporton, hogy együtt töltsék az éjszakát. Ebben az időszakban a madarak koncentrált jelenlétéről van szó (több száz, esetleg több ezer madár) egy konkrét területen, viselkedésük azonban egész más, mint a költési időszakban, ami nagyban megnehezíti az éjszakázó-helyek felderítését. Első lépéseként kijelöltem a mintaterületet, mely Magyarország keleti területeit foglalja magában. Ezt felosztottam egy általam definiált 10 × 10 km-es négyzethálóval, amin aztán ábrázoltam a 2006 és 2011 között szem elé került éjszakázó-helyeket. Ezt követően a hálót elmetszettem a CORINE Land Cover élőhelytérkép, valamint az MTA által készített Agrotopo talaj adatbázis adataival. Eredményül kaptam egy a mintaterület 675 négyzetének adatait tartalmazó adatbázist, melyből összesen 23 tartalmaz éjszakázó-helyet. Jelen esetben csak arról van információnk, hogy hol van ismert éjszakázó-hely, ezért az adatainkat ’presence only’ adatoknak tekintettük (ennek részletezését lásd a dolgozatban). Az elemzésekhez a Random Forests, valamint a Generalized Boosted Models algoritmusokat használtam. A modellezésénél két megközelítést alkalmaztam: a) az ismert kék vércse költőterületek befolyásoló hatását is figyelembevettem a környezeti paraméterek mellett, b) csak a környezeti változók hatását vizsgáltam.