| dc.description.abstract | Az Európai Unióban 2006 óta tilos az antibiotikumok profilaktikus és hozamfokozó alkalmazása haszonállatok számára. Ezért különböző alternatív hozamfokozók használata terjedt el, mint például a probiotikumok alkalmazása. A probiotikumok kedvező hatását már bizonyították különböző gasztrointesztinális betegségek kiegészítő kezelésében. A probiotikumok számos funkcióval bírnak; erősítik a bélbarriert, a gazdaszervezet számára pozitív hatású anyagokat termelnek, befolyásolják a patogénekkel szembeni immunválaszt, szabályozzák a reaktív oxigén származékok és a citokinek expresszióját. A probiotikumok pontos hatásmechanizmusa még sok esetben nem ismert, ezért van szükség jól kontrollált in vitro kísérletekre a molekuláris alapok tisztázására.
A tanulmány célja három probiotikus hatású baktériumtörzs védőhatásának vizsgálata volt különböző lipopoliszacharidok (Salmonella enterica ser. Typhimurium és Escherichia coli O111:B4, illetve E. coli O127:B8) által kiváltott oxidatív stressz és gyulladás esetében sertés bélhámsejteken. Kísérletünkben kolosztrumot még nem fogyasztott jejunum eredetű sertés bélhámsejt-vonalat (IPEC-J2) használtunk. Az IPEC-J2 sejtvonal előnye, hogy nem transzformált, nem tumoros eredetű, így jól reprezentálja a sertés vékonybelet. A vizsgált probiotikus baktériumok a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus rhamnosus és Enterococcus faecium voltak. A kísérlet során az előbb említett baktériumok által termelt felülúszók hatását követtük nyomon. A redox státuszt intracellulárisan (DCFH-DA) és exracellulárisan H2O2-szint (Amplex Red) méréssel, a gyulladásos válasz markereként pedig az IL-6 mennyiséget szendvics ELISA módszerrel határoztuk meg. | en_US |
