A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) populációgenetikai vizsgálata
Abstract
A denevérek életében fontos szerepet tölt be a vonulás, ami hatással van a populációk
genetikai struktúrájára is. Vonuló fajok lévén, a denevérek magukkal hordoznak különböző
patogén szervezeteket, amik később komoly betegségek forrásai lehetnek. A fokozottan
védett hosszúszárnyú denevér esetében – ami egy hosszú távú vonuló faj – több országban
is tömeges pusztulásokat figyeltek meg, amelyek során több ezer egyedből álló kolóniák
tűntek el. Ezt a folyamatot a Lloviu-vírus okozta, ami a 2002-es spanyolországi felfedezése
után több mint egy évtizeddel Magyarországon is megjelent.
Kutatásunk célja a hosszúszárnyú denevér populációgenetikai vizsgálata volt (nukleáris
és mitokondriális DNS markerek segítségével) a különböző geográfiai régiók közötti
kapcsolatok feltárása érdekében.
Vizsgálatunkat hat ország (Magyarország, Románia, Szlovénia, Bulgária, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina) 12 hosszúszárnyú denevér populációjából származó szárnymintákkal
végeztük. A laboratóriumi munka során a mitokondriális DNS kontroll régiójának
hipervariábilis szakaszát (HV1) és tíz mikroszatellita lokuszt vizsgáltunk, melyek
segítségével később jellemeztük az egyes mintavételi helyek genetikai változatosságát.