A biológiai ismeretterjesztés vizsgálata a magyar médiában

Abstract

A természettudományok és a társadalom kapcsolatában nagyon fontos szerepe van a médiának, mely leegyszerűsített hírek formájában juttatja el az információt az érdeklődőknek. Három részből álló dolgozatomban először egy esettanulmányban megvizsgáltam, hogyan jelenik meg egy konkrét tudományos téma, az ELTE Etológia Tanszékének kutyaugatást elemző szoftverének híre a magyar sajtóban, s mennyire tükrözik ezek a tudósítások az eredeti tudományos publikáció eredményeit. Másodszor összehasonlítottam több hazai nyomtatott és internetes folyóirat biológiai témájú cikkeit a szakszavak használata, a szerző végzettsége, a híranyag elérhetősége és illusztráltsága szempontjából. Harmadszor 1400 egyetemista részvételével elvégeztem egy kérdőíves vizsgálatot azzal kapcsolatosan, hogy mit gondolnak a fiatalok a magyar tudományos ismeretterjesztésről. Eredményeimből kitűnik, hogy a különböző szituációkban ugató kutyákat azonosítani képes szoftver meglehetősen változatos megközelítésben szerepelt a médiában. A tudósítások nem voltak mentesek a túlzásoktól, némelyek arról írtak, hogy mostantól megérthetjük, mit is mond a kutyánk, és készülhet a kutyaszótár. A legtöbb helyen megszólaltatták a magyar kutatókat, míg mások minimális változtatással vagy anélkül közölték le a Magyar Távirati Őroda által kiadott hírt. A természettudományos folyóiratokról mind elmondható, hogy megfelelő szakmai szerkesztőgárdával rendelkeznek, s jellemző rájuk, hogy rendszerint elismert szakembereket kérnek fel egy-egy cikk megírására. A két országos napilapban nagyon alacsony volt a biológiai témájú hírek száma. Jellemzőek voltak a rövid hírek, s ezek szinte mindig az újság végére szorultak, a rendőrségi, a bulvár- és az időjárási hírek mellé. Az internetes újságok esetében jobb a kép, mindkét lap napi szinten frissített „Tudomány” melléklettel rendelkezik. Markáns különbség van a két portál között, az [origo]-n általában jobban utánajárnak egy-egy témának, megszólaltatva magyar kutatókat is, míg az Őndexen inkább a rövidebb gyorshírek jellemzőek. A kérdőíves vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a kitöltők 60%-a nagyon érdeklődik a természettudományos hírek iránt. A felsőoktatásban részt vevő, saját internetkapcsolattal rendelkező fiatalok 90%-a a világhálóról tájékozódik, és meglepő módon a 60%-uk újságot is olvas, tehát a nyomtatott sajtónak továbbra is van jövője. Összességében elmondható, hogy igény van a természettudományos hírekre, ám a mindennapi média csak korlátozottan elégíti ki ezeket az igényeket. Magyarországon korábban ehhez hasonló, többrétű vizsgálat még nem történt, és mindenképpen érdemes volna folytatni, több korosztályt is bevonva a kérdőíves felmérésbe, és nagyobb mintára kiterjesztve a különböző sajtóorgánumok vizsgálatát.