Egzotikus akváriumi csigák Magyarországon

Abstract

Dolgozatomban a Magyarországon az általam mesterséges élőhelyeken megtalált, vagy információim szerint előforduló, egzotikus eredetű, édesvízi csigafajokkal foglalkozom. Huszonöt idegenhonos csigafaj jelenlétét mutattam ki különféle mesterséges vízi élőhelyről, magánakváriumoktól kezdve a nyilvános dísz- vagy állattartó medencékig, főleg Budapest területén. A célom a külföldről származó minél több faj magyarországi előfordulásának kimutatása volt. Szakirodalmi adatok alapján bemutatom az egyes fajokat illetve fajcsoportokat, és különböző forrásból összeállítva listaszerűen ismertetem a bennük eddig kimutatott paraziták, főleg mételylárvák fajait. Mivel ilyen köztigazda – métely párokat ismertető összeállítás a hazai idegenhonos csigákról eddig még nem készült, munkám támpontot nyújt az importált fajok esetleges veszélyességének megítéléséhez, és a részletesebb kutatásokhoz tájékozódásul szolgál. Az általam felismert csigafajok közül a kopoltyús csigák (Prosobranchia) sokkal kevésbé változatos parazita-faunát képesek nevelni a testükben, mint a tüdős csigák (Pulmonata), ezért az akvaristák számára inkább az egzotikus kopoltyús csigák tartását ajánlanám, mint az egzotikus tüdőscsigák importját. Ez annyiban meg is valósul, hogy az akváriumokban fellelhető csigafajok zöme (mintegy 20 faj) a kopoltyúsok közé tartozik, és csak 5 tüdőscsiga fajt mutattam ki ugyanolyan környezetből. Mivel azonban az egzotikus csigák egy része csak véletlen behurcolásként kerül az akváriumokba, és a szándékosan betelepített csigák sokszor a szabad természetből származnak, velük egzotikus paraziták is bejöhetnek. Mivel az importált egzotikus fajok mindeddig állategészségügyi kontroll nélkül érkeztek az országba, és nem várható, hogy ez a helyzet megváltozik, az egzotikus puhatestűek hazai kutatása indokoltnak látszik. Ezt alátámasztja az a tény, hogy vannak olyan parazita fajok, amelyek az eredeti hazájukon kívül, a fent említett a csigákkal történő behurcolás által elterjedtek más országokban is. Az importált fajok és a bennük fejlődni képes paraziták nagy taxonómiai változatossága miatt, még sejteni sem lehet, hogy melyek kiszabadulására és meghonosodására lehet számítani Magyarországon. Az összeállításból azonban látszik, hogy e csigák némelyike nagyon patogén féregfajoknak lehet köztigazdája. Az általam kimutatott fajokon felül egyéb fajokat is behozhatnak az országba. Lehetőség szerint el kell kerülni, hogy az emberre vagy állatra különösen veszélyes parazita hordozására képes csigákat szabad kereskedelmi forgalomba hozzanak Magyarországon, vagy ilyeneket tömegesen szaporítsanak.

In this study I deal with the freshwater snail species of exotic origin found in artificial habitats (such as fish bowls or pools) in Hungary. I detected the presence of 25 alien snail species in various artificial aquatic habitats, from private aquariums to public state pools, mainly in the territory of Budapest. My aim was to find as many species of foreign origin as possible, and thus I didn’t deal with their exact localities. I introduce species and groups based on bibliography data, and while listing them based on various sources I review the names oftheir parasites, focusing mainly on flukes. As such a review discussing the possible assotiations between intermediate hosts and flukes might occur in alien snail species found Hungary has not been written so far, my work aims to serve as a guideline for judging the possible risk factor imposed by imported species as well as for more detailed research. Among snail species I found, Prosobranchia seems to be able to carry much less diverse parasite fauna then Pulmonata, thus I’d recommend keeping exotic Prosobranchia rather than importing exotic Pulmonata for aquarists. This realizes in that most of the snail species that can be found in aquariums (about 20 species) are Prosobranchia while only 5 Prosobranchia species were found in the same environment. However, as some exotic snails can be introduced involuntarily, with other organisms into aquaria, again the voluntairly imported ones are collected from their natural habitats in most cases, it’s likely they carry exotic parasites as well. Since imported exotic species have arrived Hungary without any animal health inspection so far - and unfortunately the situation is unlikely to change in the future – some basic research on exotic molluscs in Hungary seems reasonable. This argument is supported by the fact that there are dangerous parasite species which have spread out to foreign countries with the assistance of these snails yet. 58 Because of the taxonomic diversity of the imported snail species and their parasites, even we can not guess which of those species having an ability to get out of man-made environments and able to be naturalized in Hungary. However it seems by this review that some of these snails may become an intermediate host of seriously pathogenic worm species. Beyond those discussed in this paper, other species of snails can be introduced into the country as well of course. That is why the release and breeding of snails able to carry such parasites that highly hazardous for people or animals should be avoided in Hungary.