A lóversenyzés helyzete Magyarországon

Abstract

A Széchenyi által megálmodott és 1827-ben létrehozott lóversenyzés nemcsak a lótenyésztés, hanem a nemzet kulturális és gazdasági fejlődését is szolgálta. Ügye többször került mélypontra, de szerencsére mindannyiszor felemelkedett. A versenyeredmények, gazdasági kimutatások szerint a hazai lóversenyzés ismét mélypontra került, mind a lótenyésztés, mind maga a verseny szempontjából. A rendelkezésemre álló adatbázisok alapján a következő adatokat vizsgáltam: - a futtatott, a versenyekben helyezést, illetve a versenyekben első helyezést el-ért lovak között - a hazai tenyésztésű és import lovak arányát a rangos megmérettetésekben (Elit, Gd1-Gd3) - a tréningben lévő lovak, illetve az azokat futtató istállók számát, 1-2 lovas istállók megoszlását - a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., illetve jogelődje által tenyésztett lovak eredményeit - ménekre és anyakancákra vonatkozó adatokat - a hazai tenyésztésű és az import lovak arányát a legtöbb pénzdíjat nyerő lovak között Az adatbázisokban való kutatáson kívül fontosnak tartottam a személyes tapasztalatok szerzését is a lóversennyel kapcsolatban, így vizsgálataim során többször részt vettem a Kincsem Parkban folytatott galoppversenyeken, hogy megismerhessem a verseny lefolyását, hangulatát, illetve a versenyben résztvevő szereplők (futtatók, dolgozók) véleményét a kialakult helyzetről. Vizsgálataim végeredményeként megállapítottam, hogy a lóversenyzés a mai keretek között sokáig nem tartható fenn, hiszen a működtető két gazdasági cég évi közel egymilliárdos vesztesége tovább már nem finanszírozható. A probléma megoldására jött létre az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért nevű szervezet, illetve készülőben van a Magyar Lósport Szövetség megalakulása a már rég-óta eredményesen működő Magyar Lovassport Szövetség példájára. Azt már sikerült elérni, hogy a lóversenyzés szolgálatában álló földterületek kincstári tulajdonba kerüljenek, így meg-akadályozták, hogy az ingatlan spekulánsok kivessék hálójukat a Budapest egyik legnagyobb összefüggő zöld területeként megmaradt Kincsem Parkra. A két szervezet már összeállított egy tervezetet, mely a lóversenyzés megmentésének stratégiai pontjait tartalmazza. Ezek a következők: 1, Szakmai képzés 2, Tömegbázis szélesítése 3, Népszerű, nagyszabású rendezvények szervezése 4, Lóversenyfogadás ésszerűsítés A probléma gyökerét tehát már megtalálták, a megoldás születőben. Várjuk a folytatást! Reméljük a végeredmény az lesz, amit Széchenyi megálmodott: „Ki fog tetszeni idővel, ha a dolog okoskodások és próbák által majd egyszer egész világosságra jön, hogy legtöbb helyeken magyar hazánkban a lótenyésztés általjában való káros létének csupán a rossz Elintézés az oka; hogy Ország, mely fekvésére, éghajlatára, termékére, s nemzeti lelkére nézve jó lovakat nevelni, Magyar Országnál különb nincs, és hogy csak magunktól függ ezen tárgyat oly virágzásba hozni, és valaha oly gyümölcsözővé vinni, hogy a Világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk, és hogy a Magyar Ló mindenütt igazságos és megérdemelt Elsőséget nyerjen”.

Horse racing, promoted and founded in 1827 by I. Széchenyi, not only served the case of horse breeding but it also contributed to the cultural and economic development of the na-tion then. Its history has been marked by several ups and downs. According to statistics concerning race results and economic figures, national horse racing is experiencing its worst days as far as breeding, and racing horses in its literal sense are considered. I have researched the databases at my disposal as follows: - horses running in races, bronze medalists, runners-up and winners; - proportion of home-bred and imported horses in important races (Elit, Gd1-Gd3); - number of horses in training, number of stables running them and the share of 1-2horse stables among them; - results of horses bred by Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft (Bábolna National Stud-farm Ltd) and its predecessor; - details of stallions and mother mares, and - proportion of home-bred and imported horses among the ones winning the highest prizes. Being convinced that personal experience is equally important, I have visited several gallop races in Kincsem Park to get familiarized with the course and atmosphere at the races and learn about the owners´ and employees´ opinion about the current situation in horse rac-ing. On the basis of my research I have come to the following conclusions: In its current form, horse racing cannot be maintained for long since the two companies involved in horse racing produce a deficit of approximately one billion HUF annually, which cannot be fi-nanced any longer. Steps have been made to solve the problem: an organization called Összefogás a Mag-yar Lóversenyzés Jövőjéért (Union for the Future of Hungarian Horse Racing) has been set up and the foundation of the Magyar Lósport Szövetség (Hungarian Association of Horse Rac-ing) is in progress (the latter organization is based on the traditions of the successful Magyar Lovassport Szövetség [Association of Hungarian Equestrian Sports]). They have managed to make some advancement, i.e. they were successful in preventing real estate profiteers from laying their hands on Kincsem Park, one of the largest leafy areas in Budapest, by achieving that grounds available for horse racing are now government property. The two aforementioned organizations have compiled a project including the strategies of saving horse racing as follows: 1. Professional training 2. Widening mass support 3. Organizing popular events attracting masses 4. Rationalizing betting at races The root of the problem has been found, the solution is in progress. We are looking forward to the steps to come.