dc.description.abstract | Munkám során két, a gyakorlatban is használt probiotikum (a dolgozatban PB és PBS jelöléssel) készítmény hatékonyságát értékeltük egy adott lóállományban. A PB termék csak baktériumtörzseket és „bio-mos” nevű prebiotikumot, míg a PBS ezeken kívül vitaminokat, ásványi anyagokat és élesztőt is tartalmazott. Vizsgálataink célja egyrészt olyan módszer adaptálása volt, mellyel egészséges lovakban kimutatható a probiotikumok hatása a ló bélflórájára; másrészt vizsgálni kívántuk, hogy a két termék, a különbségeikből adódóan, vajon különböző mértékben segíti-e a lovakat egészségük megőrzésében.
A vizsgálatban 24, különböző fajtájú (magyar félvér, hucul, furioso, welsh póni, haflingi, magyar ügető) klinikailag egészséges ló szerepelt, közülük 12 kanca, 12 pedig herélt. A lovak napközben szabadon, a legelőn tartózkodtak, ahol széna folyamatosan a rendelkezésre állt, éjszakára egyedi bokszokban voltak elhelyezve. Naponta kétszer kaptak roppantott zab, korpa és „müzli” keverékéből álló abraktakarmányt a bokszban, estére szénát is. Víz és nyalósó folyamatosan ad libitum elérhető volt.
A három vizsgálati csoportot úgy alakítottuk ki, hogy a különböző tulajdonságú lovak lehetőleg azonos arányban szerepeljenek a kontroll- és a két vizsgálati csoportban. Mindkét takarmány-kiegészítőt 21 napig etettük nyolc-nyolc állattal, a megszokott takarmányba keverve a használati utasítás szerint. A kísérleti etetés megkezdésekor és az azt követő 10. és 21. napon egyedi bélsármintát vettünk mind a három csoportból. A mintákat a mintavételt követő 3 órán belül feldolgoztuk. Szabványos módszerekkel vizsgáltuk a bélsár aerob mezofil (összcsíra-), lactobacillus és coliform baktérium számának változását. Minden alkalommal pH mérést és szulfitredukálási próbát végeztünk. A vizsgálat során az állományban klinikai tünetekben, vagy az általános állapot változásában megnyilvánuló betegséget nem észleltünk. A bélsarak mikrobiológiai vizsgálatának eredményeiből a következő megállapításokat tehetjük: A coliform baktériumszám mindhárom csoportban a kísérlet teljes ideje alatt 10^6 alatt (1,8x10^4 – 5,9x10^4) volt, ami az állatok bélflórájának eubiózisára utal. Ezt támasztják alá a friss bélsár pH-vizsgálatának eredményei is.
A probiotikumos kezelés hatására a friss bélsárban mért lactobacillus és összcsíraszám egy nagyságrenddel emelkedett, tehát a probiotikumok az elvárásoknak megfelelően elérték a vastagbelet.
Az anaerob rothasztó baktériumszám minden csoportban kisebb volt 10-nél, ez alátámasztja, hogy a lovak bélflórája eubiotikus állapotban volt a kísérlet egész ideje alatt. A kísérleti időszakot megelőzően valamennyi állat bélsarából Salmonella-tenyésztést végeztünk, az állományban Salmonella-ürítés nem fordult elő. Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy ezen probiotikus hatású takarmány-kiegészítők etetése egészséges lovak bélcsatornájának ökoszisztémáját ugyan nem befolyásolta statisztikailag szignifikáns mértékben, de a bélflórára gyakorolt hatás jellemzésére alkalmazott lactobacillus/coliform index értékek a 21. napon (80 vs 227 és 235) arra utalnak, hogy mindkét készítmény jótékony hatású a lovak egészséges bélflórájának megőrzésében. | hu |
dc.description.abstract | During my study we evaluated the efficacy of two probiotics, being also used in practice, (marked as PB and PBS in the study) in a given horse population. Product PB contained only bacterial strains and a probiotics called “bio-mos”, while product PBS contained vitamins, minerals and yeast as well. The aim of our study was to demonstrate the beneficial effects of the probiotics on the equine intestinal microflora, and also to examine the way how the two different products help the horses to stay healthy. The study included 24 horses of six different breeds; all of them appeared clinically healthy. 12 of them were mares, and 12 were geldings.
During the day the horses were freely on pasture, where hay was continuously available, for the night they were placed in individual boxes. Twice a day the horses were fed a mixture of swaged oats, bran and „musli”, for the evenings hay was given as well. Water and lick salt was available ad libitum continuously. The three study groups were designed so that horses with different properties would be preferably in the same proportion also in the control and the two test groups. Eight animals of each group were given both probiotics for 21 days, mixed in the normal feed according to the instructions. The faeces samples were collected at the beginning of the feeding, and on the days 10 and 21 of the study in the morning period, individually, from all the three groups. The samples were processed within 3 hours from collection. The changes of Lactobacilli and coliform bacteria count and of the plate count were tested with culture method. Every time there was pH measurement and sulphite reduction test (anaerobic digester bacteria) performed. Prior to the trial period Salmonella culture was also performed from the faeces of all animals.During the study there were no clinical symptoms or changes in the general health status observed in the stock. Based on the fecal microbiological study results the following conclusions can be made: The stock of the horses proved to be Salmonella-free; the anaerobic digester bacterial count at the start of the experimental feeding, and in the following two sampling dates in all the three groups was below 10^6 (1,8x10^4 to 5,9x10^4) which refers to the eubiosis of the animals’ intestinal flora. This is also confirmed by the findings of the pH test of the fresh faeces. As expected, as a result of the probiotics treatment, the plate number and Lactobacilli count of the fresh faeces has increased by an order of magnitude. It can be concluded from the Lactobacilli/coliform index values (80 vs. 227 and 235 on day 21) which are used to characterize the effects of the treatments on the intestinal flora, that both probiotics favourably influenced the intestinal flora composition. | en |