| dc.description.abstract | A XXI. század első évtizedeiben a mesterséges intelligencia (MI) az okoseszközök és a
széleskörben elérhető hálózatok terjedésével párhuzamosan a modern ember életének részévé
vált. Ez azonban sok esetben nem az MI tudatos és átlátható alkalmazását jelentette. A 2010-es
évek második felére az MI megjelent a mindennapi életben, a kifejezés a marketing kampányok
hívó szavává vált annak ellenére, hogy valójában sem egységes szabályozás, sem a
használatához szükséges ismeretek nem jelentek meg a többségi társadalomban.
Magyarország a könyvtári rendszer fenntartásával is biztosítja, az információkhoz,
kultúrához történő hozzáférés jogának gyakorlását és az élethosszig tartó tanulás támogatását.
A könyvtári szolgáltatások ma minden magyarországi településen elérhetők. A számítógépek
és az internet terjedésének kezdeti időszakában a könyvtárak biztosítottak (és még ma is
biztosítanak) hozzáférést az eszközökhöz, a programokhoz és a hálózaton elérhető
információkhoz. Mindezekhez olyan képzések kapcsolódtak, amelyek segítségével a
könyvtárosok megfelelő kompetenciákra tehettek szert, amelyet aztán formális és informális
keretek között továbbadhattak.
Az MI-vel átszőtt világban éppen ezért alapvető igényként jelenik meg, hogy a
könyvtárakban jelen legyenek az MI-vel támogatott szolgáltatások, az ehhez kapcsolódó
információk és kompetenciák. Az MI alkalmazások közül több, a könyvtárakat is érintő terület
ma olyan fejlődési-szakaszban van a hype-ciklus szerint, amely alapján a következő évtizedben
jelentős hatással lesz életformánkra. Véleményem szerint ezek alapján az elkövetkező néhány
év lehetőséget biztosít a könyvtáraknak arra, hogy előkészüljenek a számítástechnika és az
internet kezdeti időszakában megvalósított támogató környezet kialakítására az MI megoldások
vonatkozásában. Ezáltal kialakíthassák saját helyüket az új technológia széleskörű
hozzáférésének biztosításával, ugyanakkor továbbra is a megbízható információkra
fókuszáljanak. | en_US |
