Két légykapó faj vonulási mintázatában történt változások vizsgálata madárgyűrűzési adatsorok elemzésével

Abstract

Az elmúlt évtizedekben számos énekesmadárfaj vonulási mintázatában következtek be változások. Ezek még a vonulási viselkedésüket tekintve kevéssé plasztikus, erős genetikai kontroll alatt álló hosszú távú vonulóknál is kimutathatóak. Vizsgálatainkban az Ócsai Madárvárta Egyesület hosszú távú gyűrűzési adatai alapján hasonlítottuk össze két közel rokon, hosszú távú vonuló faj, a kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) és a szürke légykapó(Muscicapa striata) vonulási fenológiáját. Az utóbbi évtizedekben mindkét faj egyedszáma jelentősen csökkent Európa szerte. Mivel ennek oka nem ismert, de valószínűsíthető, hogy a probléma a vonulási vagy telelési feltételek változásában keresendő, indokolt ezek részletes vizsgálata. Vizsgálataink során 1989 és 2011 között fogott madarak adataival dolgoztunk. A korcsoportokat külön kezeltük, a kormos légykapónál pedig az ivarcsoportokat is, mivel azok a tollazat alapján jól meghatározhatóak már a juvenil korcsoportban is. Eredményeink szerint mindkét faj minden vizsgálati csoportjánál korábbra tolódott tavaszi és későbbre az őszi vonulás időzítése. Ennek valószínű oka a tavaszi és őszi időjárási feltételek és ebből következően a vegetációs periódus eltolódása, ami hat pl. a táplálék fajok tavaszi megjelenésére is. A biometriai változók függvényében vizsgált időzítés a két fajnál eltérő mintázatot mutat a szárnyhosszak alapján. A kormos légykapó esetén tavasszal az átlagosan hosszabb, ősszel a rövidebb szárnyú egyedek érkeznek korábban, míg a szürke légykapónál mindkét periódusban a hosszabb szárnyúak. A testtömeg vizsgálatok alapján mindkét fajnál az átlagosan kisebb tömegűek érkeznek meg korábban a területre. A kormos légykapónál talált mintázat megegyezik több nyugat-európai vizsgálat eredményével, miszerint a faj hurokvonuló, a populációk másik útvonalat használnak tavasszal, mint ősszel. A szürke légykapó esetén már nehezebb következtetéseket levonni. Lehetséges, hogy az ivarok vonulásának időzítése közti különbség, de az is elképzelhető, hogy a „bakugrás” vonulási stratégia okozza a mintázatot. Az átlagos szárnyhossz növekedés hátterében az állhat, hogy megnövekedett az északi, hosszabb szárnyú egyedek aránya az átvonulók között. A lokális időjárási változók és a tavaszi-őszi vonulás időzítése között egyik faj esetén sem találtunk szignifikáns összefüggést, aminek magyarázata az lehet, hogy a lokális meteorológiai változók nem megfelelő indikátorai a klímaváltozás madárvonulásra gyakorolt hatásainak a hosszútávú vonulók esetén.

In recent decades, the pattern of migration of several passerine bird species has been changed. These changes are also detectable at long distance migrant species having less plastic behaviour, and being under strong genetic control. In our study we have used the longterm ringing datasets of the Ócsa Bird Ringing Society to compare the migration phenology of two closely related long distance migrant flycatcher species, the pied flycatcher (Ficedula hypoleuca) and the spotted flycatcher (Muscicapa striata) from 1989 to 2011. In the last decades these species had strong population decline. It is reasonable to study the changes in migrating and wintering conditions, since the declination is presumably caused by these. During the analysis we treated the age groups at both species and at the pied flycatchers based on plumage the sexes separately. According to our results the timing of spring migration shifted earlier, while the timing of autumn migration shifted later in both species. The reason of this phenomenon might be the change in weather conditions and vegetation period causing a shift in food gradation. The relationship between the timing and wing length is different at the two species. In case of pied flycatcher the on average longer winged individuals arrive earlier in spring and the shorter winged ones in autumn, in case of spotted flycatcher longer winged individuals arrive earlier in both periods. In both species birds with more body mass on average leave the study site the latest. Probably the migrating populations are different in spring and autumn meaning - in accordance with western European studies - that pied flycatcher is a loop migrant using different routes in the two periods. In case of spottted flycatcher we can hardly draw conclusions. However it is possible that the difference in the timing of sexes or the leapfrog migration strategy produces this pattern. The cause of the increase in average wing length could be the raised ratio of trans-migrant individuals originated from northern populations. It might reflect the fact that the size of the northern breeding populations has increased and/or that the reproductive success of birds breeding in northern increase. We could not find any significant relationship between local weather variables and migration timing. An explanation is that local meteorogical variables are possibly not adequate indicators of the effects of climate change on the timing/migration of long-distance migrants.