Nektárnövény kínálat és fogyasztás a kis Apolló-lepkénél : Parnassius mnemosyne

Abstract

A nappali lepkék egy részénél a lárvakori táplálkozás mellett az imágó kori táplálkozás is fontos a rátermettségük növelésében. Kevés ismerettel rendelkezünk a lepkék felnőttkori táplálkozásával kapcsolatban, emellett kevés a kínálatilag is megalapozott vizsgálat, valamint a nektárnövények felvételezéséhez az alapvető vizsgálati módszerek sincsenek kidolgozva. A Berni Egyezmény által védett kis Apolló-lepke, egynemzedékes, április végétől július elejéig tartó időszakban repül. Fontos beporzója lehet a domb- és hegyvidéki rétek tavaszi virágos növényeinek. E lepkénél jelentős az ivari dimorfizmus morfológiában és színezetben. A hímek nagy külső erényövet (sphragis) készíthetnek a nőstényekre a párosodás során. Mindkét ivar sok időt tölt táplálkozással, feltehetően az erényövek, illetve a tojások készítésének fedezésére. A kis Apolló-lepke nektárnövény fogyasztási szokásairól csak igen kevés ismeret áll rendelkezésre. A szakdolgozat célja a kis Apolló-lepke táplálkozási mintázatának és a rendelkezésre álló kínálat monitorozása és összehasonlítása, a táplálkozással kapcsolatos ivari eltérések vizsgálata, valamint a nektárnövény felmérési módszer kidolgozása. Vizsgálatainkat a Visegrádi-hegységben, egy – rovar porozta növényekben gazdag – kaszálóréten végeztük 2008–2011 között, a kínálat felmérése 2011-ben történt. A vizsgált területen rendelkezésre álló számos (2011: 67 faj) nektárnövény faj csak egy részét (2008–2011: 37 faj) fogyasztja a kis Apolló-lepke. Az évente leggyakrabban fogyasztott 4 faj fogyasztási aránya minden évben legalább összesen 73% fölött van. Emellett kb. 10 fajt fogyaszt 1%-nál nagyobb arányban és 23 fajt ennél ritkábban. Nagy az évek közti, és repülési időszakon belüli változatosság. A fogyasztás aránya elsődlegesen nem kínálatfüggő: néhány tömeges növényt egyáltalán nem fogyasztottak, a legtöbbet fogyasztottak közül számos viszonylag ritka. A legtöbbet fogyasztott növények többsége lila színű. Néhány növényfaj fogyasztása esetében eltérés található ivarok között, amit egyes esetekben a fajonkénti virágzási dinamika és az ivaronkénti repülési időszakok közti eltolódás magyarázhat. A fogyasztási mintázat alapján a kis Apolló-lepke képes lehet a felnőttkori táplálékforrás váltásra. Mivel csak néhány fajt fogyaszt nagy arányban, ezek hosszú távú eltűnése, virágzásdinamikai változása erőteljes hatással lehet populációira. Így a faj élőhely szintű védelmének megalapozása céljából életmenetének és környezetének pontosabb megismerése fontos. Eredményeink többek között felhívják a figyelmet arra is, hogy a táplálkozási viselkedések elemzéséhez szükség van a táplálékkínálat megfelelő ismeretére.

The diet of larval and adult stages are important for several butterflies to increase their fitness. Little is known about the consumption of adult butterflies, and there is much less information available on nectar plant sources. Basic nectar plant sampling methods are to be investigated. The Clouded Apollo butterfly is protected under the Bern Convention. The Clouded Apollo is an univoltine butterfly, flying from late April to early July in Hungary. They might be among the most frequent pollinators on colline and submontane meadows for spring flowering plants. These butterflies are sexually dimorphic in morphology and coloration. Males may produce large external chastity belts (sphragis) for females during mating. Both sexes spend much time on feeding, presumably for covering the costs of sphragis or egg production. Only little is known on their nectar source use. The aims of this thesis is to monitor and compare potential nectar plant availability and the pattern of consumption by Clouded Apollos, and test sex differences in consumption, and find correct sampling techniques for measuring nectar plant availability. Our study site was a small meadow rich in insect-pollinated plant species in the Visegrádi-Mountains, Hungary. Data were collected on butterfly feeding in 2008–2011, nectar plant availability was surveyed in 2011. We found 67 nectar plant species in the study area in 2011, but Clouded Apollos used only 37 species (2008–2011) as nectar source. Consumption rate of the most commonly used four species was higher than 73% in all years. Apollos used only 10 species more than 1%, and 23 species less frequently. We found large among-year variation in consumption. Consumption rate did not primarily depend on the abundance of the nectar sources. Some frequent plants are not consumed at all; many of the most consumed are relatively rare. The majority of consumed plants are purple and stalk disk flower type. Sexes seemed to comsume some nectar species at different rate that may be explained by the flowering dynamics and shift in flight period between the sexes. The Clouded Apollo butterfly is able to switch to different nectar sources, but they use only a few species, and this may strongly affect persistence of their populations. Extinction or considerable changes relative to the flight period in nectar source availability may involve serious population decline in Apollos. In order to make conservation plans we need further studies on the life history of the butterfly as well as ecological studies on its nectar sources.