Az energiaforgalom vizsgálata az ellés körüli időszakban, tejhasznú tehenekben

Abstract

Az utóbbi néhány évtizedben a genetikai előrehaladásnak és a takarmányozás fejlődésének köszönhetően a hazai tejtermelő állomány 95%-át kitevő holstein-fríz tenyészetek tejtermelési eredményei nagymértékben növekedtek. A nagy teljesítményű állományokban a tehenek megfelelő energia- és táplálóanyag-ellátása különösen a laktáció kezdeti szakaszában jelentős problémákat okoz. Ennek következménye, hogy a tejtermelés emelkedésével sajnálatos módon emelkedetett a kiesések, selejtezések aránya, ezáltal rövidül a hasznos élettartam. A kiesések fő oka, hogy az ellést követően napról-napra rohamosan növekvő tejtermelés energia és táplálóanyag igényét az állat nem képes a takarmányból fedezni, ezért saját szöveteit, elsősorban zsírszöveteit, bontva fedezi a hiányzó energiát. Szakdolgozatom célja volt, hogy a vonatkozó szakirodalom egy részének áttekintésével bemutassam azokat az alapvető élettani-kórélettani folyamatokat, melyek a nagy tejtermelésű tehenek különböző szubklinikai-, klinikai produkciós betegségeihez vezetnek, valamint ismertessem az ide vonatkozó kórképek alapvető jellemzőit. A dolgozat második felében lévő saját vizsgálataim egy nyugat-magyarországi holstein-fríz tehenészetben végzett anyagforgalmi vizsgálatra vonatkoznak. A helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatra véletlenszerűen kiválasztott állatok kondíciója nem kifogásolható, az adott laktációs szakasznak megfelelő. A laboratóriumi vizsgálat az ellető istállóban lévő tehenek többségében szubklinikai zsírmobilizációs betegséget mutatott, néhány tehénben szubklinikai ketózissal. Ellés után magas mértéket mutat az AST koncentrációja, mely a laktációban előrébb lévő csoportokba sem csökken a fiziológiás határérték alá. Az eredményekből kiderül, hogy a májsejtek károsodása csak részben vezethető vissza a fokozott zsírbontásra. A vér karbamid koncentrációja az előkészítő csoport kivételével minden csoportban, több esetben is meghaladta a referencia érték maximumát, emelve a máj kapacitásának leterhelését, fokozva a szervezet negatív energia mérlegét. A vizeletben mért karbamid koncentrációk szintén a fiziológiás határértékek felett mozogtak. A kapott eredmények mögött egyértelműen a helytelen takarmányozási gyakorlat húzódik meg. Az energiaegyensúly megteremtésének és fenntartásának kulcsa a termelésarányos, illetve az adott élettani, valamint termelési szakasz igényeihez igazodó takarmányozás és takarmányminőség. Javaslataink az energiaegyensúly megteremtésére, a fehérjeellátottság optimalizálására és a sav-bázis egyensúly biztosítására irányulnak.

In the last decades, due to the genetic development and the improvement in dairy nutrition, the milk production of the Holstein-Friesian cattle stock in Hungary significantly increased. In the high producing herds the inadequate energy and nutrient support of cows, mostly in the early lactation period, causes great problems. The regrettable consequence of the increased milk production is the elated proportion of loss and disposals, causing a shorter productive life. The main cause of losses is the energy and nutrient need of the increasing milk production in the postpartum period, which need the animal cannot support from the forage, resulting in the use of the animal’s own fat depot in order to cover the energy demand. The aim of my thesis is to demonstrate those basic pathological processes that lead to subclinical and clinical productive illnesses in dairy cows and to describe the main features of these illnesses. In the second part of my thesis, our own metabolic examinations are presented, which we made at a Holstein-Friesian dairy farm in Western part of Hungary. The animals that were selected randomly were in the appropriate condition according to their production status. The laboratory examinations in most of the periparturient cows showed subclinical fat mobilization syndrome, with subclinical ketosis in some cases. The plasma concentration of AST showed high values post partum, and it did not go under the physiological limit even in later periods of lactation. The results show that the damage of hepatic cells is not only because of the increased fat catabolism. Except for the group being 3 weeks before calving, the plasma urea concentration elevated over the maximum reference rate in many cases, which increased the load of the liver capacity and aggravated the negative energy balance. The urinary urea concentration was also higher than the physiological limit. The evident cause of these results is the inappropriate feeding practice. The key to create and maintain the energy balance is the production related feeding, and the high quality forage. Our recommendations are aiming the creation of energy-balance, the optimalization of protein supply and to maintain the acid-base balance.