Nyulak és növényevő rágcsálók gyakoribb fogászati megbetegedései

Abstract

Vizsgálatunk tárgyát a mindennapi klinikai munka során rendelőnkbe érkező nyulak, csincsillák, tengerimalacok és deguk képezték. Altatásban vizsgáltuk 15 nyúl, 12 csincsilla, 14 tengerimalac és 33 degu szájüregét és fogait. Minden esetben fotókat készítettünk a szájüregről és röntgenfelvétel is készült az állatok koponyájáról. Ezen állatfajok mindegyike elodont fogazattal rendelkezik, így tartástechnológiai hibák estén sokszor szenvednek különféle fogászati betegségektől. A vizsgált egyedek közül kettőnél volt nagy valószínűséggel kizárható a helytelen takarmányozás befolyásoló szerepe. A többinél, ha nem is egyedüli okként, de jelentős befolyásoló tényezőként szerepelt. A vizsgált egyedek közül a deguk esetében látott leggyakoribb elváltozások az előőrlő fogak klinikai koronáinak túlnövése és a terület fogínyének burjánzása volt. Mindössze egy egyedben sértette fel a lágy szöveteket a túlnőtt fogkorona. Csincsilláknál szintén a premoláris fogak érintettsége volt a meghatározó, de szemben a degukkal itt a korona nem teljes terjedelmében nőtt túl, hanem éles csipkéket, töviseket képezett a pofa irányába eső részével. Ezen esetekben gyakran találkoztunk lágy szöveti sérüléssel is. Tengerimalacoknál az egymás mellett helyeződő fogak együttes túlnövése volt a jellemző, de a rágófelszín a legnagyobb torzulás esetén is zárt maradt. A többi fajjal szemben itt majdnem minden egyednél láthattunk „híd-képződést” a nyelv felett. Ez nem mindig volt teljesen zárt, de jelentősen korlátozta a nyelvet szabad mozgásában. Nyulak estében kaptuk a legváltozatosabb szájüregi képet. Fizikálisan teljesen rendben lévő metsző fogak mellett láttunk jelentősen túlnőtt és túlkopott előőrlő- és őrlő fogakat, sőt egy esetben mindkét oldalom a mandibuláris M1-re korlátozódó malocclusiót. Megerősítést nyertünk azzal kapcsolatban is, hogy a fizikális vizsgálat csak egy része a fogászati állapot felmérésnek. A röntgenfelvétel elkészítése elengedhetetlen a kórjóslat szempontjából. Hazánkban még a napi praxisnak ugyan nem képezi részét a CT, de jelentős távlatokat nyit meg az általunk vizsgált fajok fogászati problémájának diagnosztikájában.

Our study was based on everyday clinical work with rabbits, chinchillas, guinea pigs and degus. We examined the oral cavity and dental health of 15 rabbits, 12 chinchillas, 14 guinea pigs and 33 degus in general anaesthesia. Oral photographs and skull X-rays were taken. All of these species have elodont dentition, so husnandry has a profound effect on dental disease. Only two of the examined specimens were not affected by inappropriate nutrition, all the others had at least partial effect of it. Degus have most frequently the elnogation of the clinical crown of premolar teeth, and gingival hyperplasia. Soft tissue injury caused by elongated crown was visible only in one case. Chichillas have similar dental problems, but typically sharp spikes and spurs were visible in the oral cavity. Soft tissue injury was frequently seen in these cases. In the case of guinea pigs general elongation of the dental arcades were common, but occlusial plane stayed intact. Bridging was observed in nearly all patients, though this was not always complete, but sever restriction of the tongue movements was caused. Rabbit dental disease was the most varied. We observed overgrown and overworn premolars and molars in cases where incisors were unaffected. In one case a bilateral M1 malocclusion was visible. It was reaffirmed, that physical examination (including thorough oral examination) is only part of a general dental health assesment. Radiographies are also necessary, and even CT scans are invaluable even if the availability is limited nowdays.