Egészséges és beteg kutyák thrombocytaszámának és a thrombocyták morfológiájának, valamint funkciójának vizsgálata

Abstract

Kutatásaim első részében egészséges (n=20) és beteg (n=181) kutyákban a vérlemezkék morfológiai jellegzetességeit (méret, festődésbeli sajátosságok, alak, aktiváltság, granuláció, vakuolizáció) elemeztük, a vérkeneteket Giemsa-szerint festettük. A beteg állatokat két csoportra osztottuk: 84 kutya vérképzőszervi megbetegedésben szenvedett, 97 pedig egyéb kórformában. Az észlelt morfológiai elváltozások egy betegségre sem voltak specifikusak. A leggyakoribb eltérés a polychromasia és a nagyméretű vérlemezkék megjelenése volt, amelyek leginkább vérzéses és haemolyticus kórképekben mutatkoztak. Anisocytosis máj-, lép- és béldaganatokra, illetve endocrinopathiákra volt jellemző. Microcytosis ITP-ben, májdaganatban és endocrinopathiában, polymorphismus pedig elsősorban thymus apoplexiában fordult elő. Az aktiváció extrém megnyilvánulását láttuk haemolysis, hepatopathia, neoplasmák és szepszis esetén. Vakuolizáció thymus apoplexiában, pancreatitisben, diabetes mellitusban és Cushing-kórban volt jelen. Leírtunk egy új morfológiai jellegzetességet: a perifériás gyűrű megjelenését, ami egészséges és beteg kutyák között egyaránt előfordult. A kóros granulációnak két formáját elsőként figyeltük meg és írtuk le kutyákban: a „magszerű” és „perifériás” elrendeződést egyes betegségekben. Ugyanezen állatok vérmintáiból PAS-szerint festett keneteket is készítettünk, hogy nyomon kövessük a vérlemezkék glükogénszemcséinek eloszlását speciális festéssel. A glükogén granulumok háromféle módon helyeződtek a citoplazmában: perifériásan, excentrikusan és diffúzan. A PAS-pozitív és –negatív vérlemezkék előfordulási arányát is elemeztük a különféle kórképekben.

Kutatásaim második részében a vérlemezkék funkcióját ADP-, epinefrin- és risztomicin-reagensekkel vizsgáltuk. A vizsgálat célja néhány kórkép és két NSAID: a karprofén és a ketoprofén thrombocyta-aggregációt befolyásoló hatásának kimutatása volt. Az elemzésbe 115 kutyát vontunk be. Az első csoportot egészséges kutyák (n=43), a másodikat a kifogástalan hemosztázisú, de beteg állatok (n=47), a harmadikat pedig a karprofénnel (1 mg/ttkg/24h) vagy ketoprofénnel (2–4 mg/ttkg/24h) hosszú távon kezelt kutyák alkották. A méréseket M-200, illetve az állatorvoslásba újonnan bevezetett Carat TX4 optikai aggregométerekkel végeztük, thrombocytadús plazmából. Az egészséges állatokra jellemző aggregációs paraméterek megállapítása után elemeztük azokat az eseteket, amikor az aggregációs maximum nőtt vagy csökkent, vagy az aggregációs görbe jellege megváltozott. Úgy találtuk, hogy a karprofén az aggregációs választ nem befolyásolja, a ketoprofén azonban mind az ADP-, mind az EPI-indukálta aggregációs maximumot szignifikánsan csökkentette.

A kutatás harmadik részében egy, az állatorvosi diagnosztikában még újnak számító készülék, a PFA-100 thrombocytafunkció-analizátor segítségével vizsgáltuk a thrombocyták működését. A karprofén és a ketoprofén terápiás dózisú, hosszú távú adásának hatását a vérlemezke funkcióra ezzel az eszközzel szintén vizsgáltuk ADP- és EPI-tartalmú patronokkal. Ötvenöt egészséges és 38 kezelt (n=7 ketoprofénnel, n=31 karprofénnel) kutya vérmintáit elemeztük. Megállapítottuk, a ketoprofen és a carprofen az ADP-re és EPI-re jellemző záródási időket az egészséges állatokhoz képest nem befolyásolta szignifikánsan. A PFA-100 véleményünk szerint megfelelő kutyák hemosztázis szűrővizsgálataihoz, azonban a készülék cut-off-pontját EPI esetében 300 másodperc fölé szükséges állítani. A thrombocyta-funkciózavarok diagnosztizálásához és részletesebb elemzéséhez az optikai aggregometriát alkalmasabb módszernek tartjuk.

The investigation of platelets, the smallest blood cells, is difficult with light microscope when the smear is stained by routine haematological dyes. Morphology of canine platelets (changes in size, shape, staining characteristics, degree of activation and clump-formation, distribution of granules, appearance of vacuoles on Giemsa-stained smears) were investigated in 20 healthy control and 181 diseased dogs. In the group of the sick dogs 84 animals suffered from disorders affecting directly the haematological parameters or the haemopoietic organs (i.e. bleeding, thymus haemorrhage, haemolytic disorders, lymphoma, immune-mediated thrombocytopenia). Ninety-seven dogs suffered from other diseases (hepatopathy, nephropathy, hepatic, splenic or intestinal neoplasm, skin diseases, diabetes mellitus, Cushing's-disease, sepsis) were also involved. The alterations found in platelet morphology were not specific to any disorders. Most common platelet abnormalities were polychromasia and presence of giant platelets. These changes occurred in great number in disorders accompanied by bleeding or haemolysis. Anisocytosis was the most frequent finding in hepatic, splenic or intestinal neoplasmas and certain endocrinopathies. Microcytosis was observed in immune-mediated thrombocytopenia, hepatic neoplasmas and endocrine disorders. Extreme platelet activation was characteristic of haemolysis, hepatopathies, neoplastic diseases and sepsis. Vacuolisation was present in thymus haemorrhage, pancreatitis, diabetes mellitus and Cushing's disease. A new morphologic phenomenon i.e. a ring-like formation of granules was described in the cytoplasm of the platelets both in healthy and diseased animals. In addition, two forms of pathologic granulation were also first described in Giemsa-stained blood smears: the pseudonuclear and the spot-like formation of granules, which were observed especially in disorders of affecting platelets. The granulation and morphological characteristics of platelets in smears stained by periodic acid-Schiff reaction (PAS) were also studied. Three granulation localisation were observed: peripheral, eccentric and diffuse ones. The ratio of PAS-positive and -negative platelets was evaluated in several diseases. Our findings might support the diagnostic value of evaluation of platelets with light microscope and help clinicians to understand why morphologic changes of thrombocytes might be expected in several diseases. Functional defects can be studied by in vitro aggregation tests with chemical compounds such as ADP, epinephrine and ristomycin. The aim of the present work was to investigate the effect of some diseases and that of non-steroid anti-inflammatory drug treatment in dogs on platelet aggregation. The examination had been carried out on 115 dog patients in M-200 optical aggregometer and in a CARAT TX4 optical aggregometer, that was used first in veterinary practice. Dogs were divided in three groups: healthy (control) dogs (n=43), diseased dogs with normal haemostasis-profile (n=47) and dogs with arthropathies and long-term treated (n=25) with ketoprofen (1 mg/bw once daily) or carprofen (2-4 mg/bw twice daily) per orally. CARAT TX4 aggregometer proved to be a useful instrument in studying platelet aggregation in platelet-rich plasma of dogs. After determination of normal platelet aggregation curves in healthy dogs we described increased or decreased aggregation maximum in several illnesses. Carprofen treatment had no effect on platelet aggregation while ketoprofen decreased the aggregation maximum. Standardisation in aggregation methodology is highly recommended. The PFA-100®analyzer (Dade-Behring) is a new point-of-care mechanical aggregometer aimed to fulfil the criteria that are necessary for the evaluation of platelet function. The effect of carprofen and ketoprofen on platelet aggregation was evaluated also by the PFA-100 using ADP and EPI cartridges. Aggregation of platelets was evaluated by PFA-100in fifty-five healthy dogs, in seven dogs treated with ketoprofen and in thirty-one dogs treated with carprofen in a therapeutic dose for minimum 5 days. Analysis by PFA-100 proved to be simple and reliable. Therapeutic doses of carprofen and ketoprofen had only a minimal effect on platelet aggregation as measured by the closure time of PFA-100, which is the mark of platelet function. The closure times for both the healthy (control) and the treated dogs were often longer than the upper cut-off point (300 sec) of the device, similar to that in trials with humans. The PFA-100 could be a useful tool for veterinary use. This includes the evaluation of platelet aggregation in NSAIDs-treated dogs. The aggregation is not altered by therapeutic doses either of carprofen or ketoprofen. The upper cut-off point should be extended to 350 sec.