Clinicopathological alterations in canine babesiosis

Abstract

In the first part of this thesis a retrospective study is provided on natural canine babesiosis cases in Hungary. The clinical features of both uncomplicated and complicated disease are discussed, including the occurrence rates, prognosis and therapy of various manifestations. Although the clinical picture of Babesia canis infection varies between geographical locations, detailed investigation of the symptoms and complications have not been performed yet in Central-Eastern Europe. In the second part, clinicopathological observations acquired during experimental infection of splenectomized and spleen intact young beagle dogs with B. canis are presented. Renal and hepatic involvement during the infection was studied, providing new information on the pathology of the disease. The controlled conditions of the experiment ruled out the uncertainty of observations acquired during natural infections arising from the heterogeneity of the patients. In the third study, renal histopathological and ultrastructural findings are summarised in dogs suffering from acute renal failure (ARF) secondary to naturally acquired B. canis infection. The results suggest that hypoxic injury of the renal tissue probably has major role in the development of B. canis related nephropathy.

A kutyák babesiosisa világszerte előforduló jelentős protozoonosis. Az ebek fertőződését a nagyobb, körte alakú Babesia canis három alfaja (B. canis vogeli, B. canis rossi és B. canis canis), valamint a kisebb pleomorf B. gibsoni idézik elő. A molekuláris genetikai vizsgálatok elterjedésével a közelmúltban bebizonyosodott, hogy az ún. kisbabesiák is több fajhoz tartoznak. Az eltérő genetikai állományú törzsek elnevezésére a kutatók a B. gibsoni, B. microti, B. conradae és Theileria annae fajneveket javasolták. Magyarországon eddig csak a B. canis canis alfaj genetikai azonosítására került sor, jóllehet az utóbbi években hazai szerzők már kisbabesiák sporadikus előfordulásáról is beszámoltak. A magyarországi kutyababesiosis esetek túlnyomó részét azonban egyértelműen a B. canis okozza, és a jelen disszertáció e fertőzés klinikai és egyes patológiai vonatkozásait tárgyalja. A B. canis alfajai és törzsei az egyes földrajzi régiókban különböző patogenitásúak, az általuk kiváltott tünetek és a betegség esetleges szövődményei is különböznek. A B. canis vogeli elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, de előfordulásáról beszámoltak Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, sőt újabban Szlovéniában is. Ez az alfaj okozza a legenyhébb megbetegedést. A legvirulensebb alfaj a B. canis rossi, amely Afrika déli területein endémiás. A B. canis canis Európában honos, és közepes megbetegítő képességű. A fertőzés hazai előfordulásáról és tüneteiről már több magyar nyelvű közlemény is megjelent. Szintén több angol nyelvű beszámoló részletezi a kutyababesiosis klinikumát Nyugat-Európában és más földrészeken. Mivel azonban a Közép-Kelet Európában megnyilvánuló B. canis fertőzés klinikumáról angol nyelvű tanulmány még nem készült, a jelen disszertáció keretei között először egy retrospektív vizsgálatban mutatom be a hazai kutyababesiosis klinikumát 63 eset kapcsán. Tárgyalom az egyszerű lefolyású és szövődményes esetek tünettanát, kiegészítő vizsgálati leleteit, előfordulási gyakoriságát és kórjóslatát, valamint a gyógykezelés lehetőségeit. A B. canis fertőzés szövődményeiről eddig még nem készült részletes hazai felmérés. A B. canis által kiváltott megbetegedés tünettanát és kezelését eddig többnyire természetes fertőződések kapcsán tárgyalták. Az így szerzett tapasztalatokat jelentősen befolyásolják a betegpopuláció heterogenitása és a kutyák esetleges egyéb, korábban szerzett szervi bántalmai. Az eddigi kísérletes munkák inkább diagnosztikai tesztek kifejlesztésére, vagy a fertőzés megelőzésére koncentráltak. Ezért munkám második részében klinikopatológiai megfigyeléseket teszek közzé intakt lépű és splenectomizált beagle kutyák kísérleti B. canis fertőzése kapcsán. Leírom a betegség során kialakult máj- és vesebántalmakat, ezzel – nemzetközi szempontból is figyelemre méltó – adatokat szolgáltatok a hazánkban előforduló Babesia törzs patogenitásáról. Hazánkban B. canis fertőzés kapcsán viszonylag gyakran alakul ki heveny veseelégtelenség, ami sokszor végzetes kimenetelű. Korábban a vörösvérsejtek szétesése során kiszabaduló hemoglobin mechanikus és toxikus hatását tették felelőssé a bántalomért. A kutyák babesiosisa kapcsán azonban számos más tényező is okozhat vesekárosodást. Ilyenek a különböző okokra visszavezethető szöveti hypoxia vagy a fokozott immunológiai és gyulladásos válaszreakciók, továbbá a DIC. Ezért a harmadik vizsgálat során a babesiosis következtében kialakult heveny veseelégtelenség kórszövettani és elektronmikroszkópos elváltozásait tárgyalom. Eredményeink hozzájárulhatnak e gyakran végzetes szövődmény kórfejlődésének jobb megértéséhez.