| dc.description.abstract | Free radical induced and mediated processes are present in a great variety of physiological and pathological pathways. The basic source of FR production is the respiratory chain where different oxygen derived free radicals are transformed finally to water and carbon dioxide. On the other hand it was observed that FRs may induce such oxido-reductive cascade mechanisms that can damage protein, nucleic acid and fat molecules of the living cells therefore there are defence mechanisms that involve numerous molecules and enzymes (the antioxidant system) to control their production and elimination. The action of certain basic components of the antioxidant system is investigated in 4 trials in this study.
In chapter one age related changes of tissue lipid peroxidation (LP) of liver and brain, as well as plasma antioxidant capacity of broiler chicken cockerels were investigated. Rate of LP was found to be comparatively low in the liver and high in the brain of the 1-day-old broiler chicks. Increased LP was observed in the liver tissue on the 10th and in the brain tissue on the 21st day of life, the former was accompanied by concomitant decrease of plasma antioxidant capacity.
The aim of the study detailed in chapter 2 was to examine exercise-induced changes of some plasma and red blood cell biochemical and antioxidant parameters in pentathlon horses. Blood samples were taken from horses before, immediately and 24 hours after competing two runs of 1 minute of intense exercise over jumps. The peak intensity periods were preceded by a 20-minute warming up and separated by 20-minute break There were elevated concentrations of plasma TP, lactate, uric acid, CK, LDH and FRAP (p<0.05) in the post exercise samples compared to the pre-exercise samples. All parameters returned approximately to the initial values after 24 hours rest. Similar tendencies were observed in the change of plasma TAS and RBC GPX values. Erythrocyte GSH and TBARS concentrations did not show any change immediately after the exercise but decreased TBARS and increased GSH concentrations were observed after 24 hours rest (p<0.05). Plasma UA and FRAP values showed good correlation in a linear model. There were opposite changes in FRAP and TAS values calling attention to the fact that assessing the antioxidant capacity by different parameters can give highly different results.
In chapter 3 LP changes during intestinal ischemia-reperfusion (I/R) in a rat model with and without desferrioxamine and L-arginine treatment are discussed. The only significant change observed in the sham-operated group was the increased intestinal SOD activity after the ischaemic period. In the I/R group significant increase of intestinal M4HN concentration was observed during hypoxia that was followed by similar changes in intestinal and RBC TBARS and plasma FRAP values upon reperfusion. In the deferoxamine treated group the intestinal TBARS and M4HN concentrations were significantly lower while FRAP and NO concentrations were significantly higher compared to the I/R group. At the same time RBC TBARS concentration and GPX activity significantly decreased within group D. In group A the intestinal M4HN concentration was significantly lower than in the I/R group. Plasma FRAP and NO concentration showed similar changes to group D. It is concluded that I/R increased the LPO in the intestinal tissue and altered some parameters of plasma and RBCs, too. Desferrioxamine treatment prevented these effects, while the usefulness of L-arginine remains doubtful.
The study described in chapter 4 was undertaken to evaluate lipid peroxidation changes in red blood cells and plasma of horses that were operated on for ileus. No significant change over time was observed in any parameter in the control horses. Horses affected with colic were presented with metabolic acidosis as read from significantly lower pH and BE than the control ones. Upon anaesthesia horses having intestinal disorders developed marked mixed type acidosis. In spite of that oxygen tension and saturation of the mixed venous blood showed significant increase during anaesthesia with a peak at two hours after the incision. Plasma uric acid concentrations were some 1,5 times higher in the control group during anaesthesia. Late post-anaesthetic values show opposite picture due to a marked increase seen in the colic horses. Though there are no significant changes over time of FRAP values in either group colic horses exhibited approximately twice higher concentrations than did the control ones. Plasma NO concentration was significantly higher in the colic horses before the operation and showed a constant decrease thereafter. Erythrocyte TBARS concentration was higher in the colic group at all sampling times during the observed period. The highest TBARS concentration was found 1 hour after incision (ie.: 15-45 minutes after reperfusion). There were no significant alterations observed in the GSH, GSSG, concentrations and GPX and SOD activities of RBCs though the latter one followed a tendency opposite to the TBARS concentration in the colic patients.
It was concluded that the intestinal I/R resulted in marked metabolic acidosis and altered several antioxidant parameters of plasma and erythrocytes. This indicates that maximal effort should be taken to correct metabolic acidosis during the operation of colic horses. Furthermore changes in the blood LP parameters can serve as an indication for antioxidant therapy during the operation of horses with ileus. | en |
| dc.description.abstract | A szabadgyökök számos élettani és kóros folyamat meghatározó tényezői. Az élő szervezetekben szabadgyökök keletkezésének legfőbb forrása a légzési lánc, amelyben különböző oxigén eredetű szabadgyökök alakulnak sorozatos elektron felvétellel széndioxiddá és vízzé. Ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy a szabadgyökök a kifejezett reakciókészségükből adadóan károsítani képesek a sejteket felépítő fehérje, nukleinsav és lipid molekulákat. Fentiek okán a káros hatások megelőzésére az élő rendszerekben bonyolult, számos molekulát és enzimet egyesítő ún. antioxidáns rendszer működik. Jelen dolgozat az antioxidáns rendszer egyes elemeinek működésének vizsgálatát célozza, amelyet négy kísérlet keretében végeztem.
Az első fejezetben broilercsirkékben vizsgáltam a máj- és agyszövet lipidperoxidációjának, valamint a vérplazma antioxidáns kapacitásának életkorral kapcsolatos változását. Megállapítottam, hogy napos korú broilercsirkékben a lipidperoxidáció magasabb szintű az agyszövetben mint a májban. Fokozott LP-t figyeltem meg a májszövetben tíz napos, míg az agyszövetben 21 napos korú állatokban. A májszövet fokozott LP-jével egyidőben a vérplazma antioxidáns kapacitása jelentősen csökkent értéket mutatott.
A második fejezetben bemutatott vizsgálat keretében azt vizsgáltam, hogy öttusa lovakban, versenyterhelés hatására milyen biokémia és antioxidáns-rendszerbeni változások alakulnak ki. A vizsgálatot a lovak torkolati vénájából gyűjtött vérből végeztem, amit kétszer egyperces intenzív, akadálypályán teljesített ugrássor előtt, illetve után közvetlenül, valamint 24 óra elteltével gyűjtöttem. A csúcsintenzitású munkavégzéseket 20 perces bemelegítés előzte meg, illetve kötötte össze. A nyugalmi helyzethez képest magasabb (p < 0,05) TP, CK, LDH, húgysav és FRAP értékeket mértem a versenyterhelés után közvetlenül levett vérmintákból. A 24 óra elteltével ismételt vizsgálat alkalmával a jelzett mutatók ismét a kiindulási értékhez közeli tartományban voltak mérhetők. Az fent leírthoz hasonló tendenciát tapasztaltam a vérplazma TAS értékének és a vvs-ek GPX aktivitásának változásában is. A vérplazma TAS és FRAP értékei ellentétes irányú változását figyeltem meg, ami arra figyelmeztet, hogy az össz-antioxidáns kapacitást különböző módszerekkel mérve jelentősen eltérő eredmények adódhatnak.
A harmadik fejezetben az intestinalis I/R-nek a LP-s mutatókra kifejtett hatását vizsgáltam deferoxamin és L-arginine kezelés mellett, illetve kezelés nélkül patkány modellben. Az ál-operáción átesett állatok (SOP) esetében az egyetlen szignifikánsnak mutatkozó változás a bélszövet SOD aktivitásának az ischaemiás periódus utáni emelkedése volt. A csak intestinalis I/R-n átesestt (I/R) csoportban a bélszövet M4HN koncentrációja szignifikáns emelkedést mutatott a hypoxiás periódus végén, amit bél és vvs TBARS és vérplazma FRAP értékének hasonló irányú változása követett a reperfúzió során. A deferoxaminnal kezelt csoportban a bélszöveti TBARS és M4HN értékek szignifikáns alacsonyabbak, míg a vérplazma FRAP és NO koncentrációk alacsonyabbak voltak az I/R-csoportban mérteknél. Ugyanakkor a vvs-ek TBARS koncentrációja és GPX aktivitása szignifikánsan csökkent a D-csoportban. Az L-argininenal kezelt csoportban az I/R csoporthoz képest szignifikánsan alacsonyabb bélszöveti M4HN értékek voltak mérhetők. A vérplazma FRAP és NO koncentrációja a D-csoporthoz hasonló változást mutatott. Fentiekből azt a következtetést vontam le, hogy az I/R megemelte a LP-t a bélszövetben és mérhető változásokat okozott a vérplazma és a vvs-ek megfelelő mutatóiban is. Deferoxamin kezeléssel fenti hatások kivédhetők voltak, míg az L-arginine kezelés hatása kérdéses maradt.
A negyedik fejezetben a vérplazma és vvs-ek LP-s változásait vizsgáltam kólikás lovak ileus műtétje során gyűjtött mintákból. A kontroll állatokban egyik mért változó sem mutatott szignifikáns idő szerinti változást. Az ileus miatt műtétre került állatok klinikára érkezésükkor metabolikus acidózisra jellemző alacsony pH és BE értékekkel rendelkeztek. Az anesztézia során az ileus műtéten átesett állatoknál kifejezett vegyes típusú acidózis alakult ki. Ennek ellenére a pvO2 és a vénás SAT értékek szignifikánsan emelkedtek az anesztézia során, a hasüreg megnyitásától számított második óránál érve el a legmagasabb szinteket. A vérplazma húgysav szintje mintegy 1,5-szer magasabb volt a kontroll állatokban az anesztézia során. Az altatást követően 12, 24 órával gyűjtött mintákban azonban fordított helyzetet találtam a kólikás lovaknál tapasztalható jelentős koncentrációemelkedésnek köszönhetően. Bár FRAP értékek idő szerinti változása egyik csoportban sem volt szignifikáns, a kólikás lovakban mintegy kétszer magasabb értékeket figyeltem meg mint a kontrollokban. A kólikás csoportban a műtétet megelőzően magas, de későbbi mintavételeknél folyamatos csökkenést mutató vérplazma NO koncentrációt találtam. A vvs-ek TBARS koncentrációja a megfigyelt periódus alatt mindvégig magasabb volt a kólikás állatokban mint a kontrollokban. A legmagasabb TBARS értéket a hasüreg megnyitása után 1 órával (a reperfúziót követő 15-45. percben) vett mintákból mértem. A kólikás betegekben a vvs-ek GSH és GSSG koncentrációjában valamint GPX és SOD aktivitásában nem mutatkozott szignifikáns eltérés, bár ez utóbbi a TBARS koncentráció változásával ellentétes tendenciát mutatott.
Fentiek figyelembevételével elmondható, hogy az intestinalis I/R kifejezett metabolikus/vegyes típusú acidózist idézett elő és megváltoztatta a vérplazma és a vvs-ek bizonyos antioxidáns mutatóit. Ennek alapján fontos, a műtétek során törekedni az acidózis kompenzálására, továbbá a vérplazma és vvs-ek LP-s paramétereinek változása az antioxidáns terápia alkalmazásának szükségességére hívja fel a figyelmet. | hu |
