Adatok a magyar szürke szarvasmarhák gyomor-bél férgességéről és mételyfertőzőttségéről

Abstract

2010 októbere és 2011 decembere között összesen 9 hazai szürke marha állományból származó bélsármintákat vizsgáltunk meg a belső élősködőkkel való fertőzöttség felmérésére. A mintákat felszíndúsítással és Benedek-féle ülepítéses dúsítással vizsgáltuk. A 189 vizsgált minta közül 122 (64,6%) tartalmazott valamilyen endoparazita-eredetű ivari produktumot. Az állományok össz-fertőzöttsége nagy eltéréseket mutatott (25-100%), melyek a vizsgált minták eltérő számából, az állatok eltérő életkorából, a féreghajtások rendszertelenségéből és a mintagyűjtés idejének eltéréseiből adódtak. Az állományokban leggyakrabban a gyomor-bél férgességet okozó trichostrongylida-típusú férgek fordultak elő (34,4%). Ezek közül a peték morfológiája alapján azonosítható Nematodirus-fajokkal az állatok 1,1%-a volt fertőzött. Előfordult még törpefonálférgek (Strongyloides spp.), kampósférgek (Bunostomum spp.) és ostorférgek (Trichuris spp.) okozta fertőzöttség is (3,7%, 6,4% és 2,7%). A vizsgált minták 13,5%-ában találtunk Monieziapetéket. A májmétely-fertőzöttség 8,5%-os volt. Számottevőnek bizonyult azonban a bendőmétely-fertőzöttség (28,0%). A hazai szürke marhákkal foglalkozó publikációk hiánya miatt eredményeinket a külföldi és hazai szarvasmarha-állományok adataival hasonlítottuk össze. Megállapítható, hogy a szürke marhák belső élősködőkkel való fertőzöttsége – más, legeltetett szarvasmarhákhoz hasonlóan – gyakori. Kiemelhető ezek közül a bendőmétellyel való fertőzöttség. Külföldi vizsgálatok is alátámasztják, hogy a bendőmételyek okozta parazitózis egyre nagyobb mértéket ölt. A szürke marhák hazai tartási körülményei (mocsaras, vízállásos legelő) kedvező feltételeket teremtenek a köztigazda csigafajok elszaporodásának. A lárvális alakok hosszú ideig megőrzik életképességüket a környezetben, így sokáig képesek fertőzni a legeltetett állatokat. Ezen kívül az is elősegíti a paramphistomidosis terjedését, hogy tapasztalataink alapján az állattartók csupán gyomor-bél férgek ellen ható készítményeket használnak féreghajtás céljára, aminek következtében a mételyek (és galandférgek) képesek olyan mértékben feldúsulni a legelőn és az állatok szervezetében is, ami már klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedésekhez is vezethet. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy sajnos jelenleg nincs Magyarországon rendszeres forgalomban bendőmétely-ellenes készítmény.

From october 2010 until december 2011, fecal samples were examined to determine the prevalence of endoparasitoses of 9 herds of Hungarian Grey Cattle. The samples were examined by use of flotation and sedimentation methods. Out of 189 examined samples, 122 (64,6%) contained parasitic sexual products. The overall prevalence detected in the herds (25-100%) differred greatly from one another. This is due to the different number of samples collected from the herds, the different age of the animals used in the study, the lack of regular deworming treatments and the differences in the dates of sample collections. The most commonly detected infection was that caused by the family Trichostrongylidae (34,4%). Nematodirus spp. were found in 1,1% of the animals. Strongyloides spp., Bunostomum spp., Trichuris spp., Moniezia spp. and F. hepatica were also detected in 3,7%, 6,4%, 2,7%, 13,5% and 8,5% of the samples. The prevalence of rumen fluke (Paramphistomidae) infection was found to be significant (28,0%). Our data were compared to those in studies performed in international and Hungarian cattle herds, due to the lack of literature on parasitoses in Hungarian Grey Cattle. It can be concluded that infections caused by internal parasites in Hungarian Grey Cattle were common – as they were in other grazing cattle. Rumen fluke infection was significant. As it is stated in international studies, parasitosis caused by rumen flukes has spread over the past few years. The stock location of the Hugarian Grey Cattle (swampy, inundated pastures) creates good conditions for the augmentation of the intermediate host snail species. The metacercariae are capable of long survival on herbage, thus lengthening the infectivity of the pasture. The spreading of rumen flukes is due to another fact, namely that the anthelmintic products that farmers use are only effective against gastro-intestinal nematodes, so the trematodes and cestodes surviving the treatment can cumulate on pastures and in the gazing animals up to the point of causing health problems. Unfortunately there is currently no effective product in Hungary against rumen flukes that has a regular marketing authorisation.