| dc.description.abstract | A hazai nagyüzemi tehenészetekben a sántaság éves gyakorisága mintegy 40%-ra tehető. Ez a bántalom okozza a harmadik legnagyobb gazdasági károkat a tejelő tehenészetekben a szaporodásbiológiai rendellenességeket és a tőgygyulladást követően. A veszteségek az idő előtti selejtezések növekvő számában, a szerviz periódus megnyúlásában, az állatorvost illető költségek és a munkaerő-szükséglet növekedésében valamint a tejtermelés csökkenésében nyilvánulnak meg. Célom az volt, hogy bemutassam, hogy a locomotion scoring módszer alkalmazásával még szubklinikai formában felismerve a sántaságot és idejében beavatkozva, milyen nyereségre tehetnek szert a tejtermelő gazdaságokban.
A Sprecher és munkatársai (1997) által kifejlesztett rendszer a tehenek állás és járás közbeni megfigyelésén alapul, különös tekintettel a hátuk vonalára. A pontozás 1-től 5-ig terjed, ahol az egyes a normál járású tehenet jelenti, míg az ötös pont olyan állatot, amely már annyira sánta, hogy csak három lábon képes menni. Tehenek két véletlenszerűen kiválasztott csoportjának sántaságvizsgálatát végeztem el ezzel a módszerrel egy éven keresztül az évi kétszer történő lábvég-körmözések előtt, azt követően és három hónap múlva, azaz két körmözés között. A kapott eredményeket ezen a rendszeren alapuló programba vezetve, előrejelezhető a sántaság tejárbevételben okozott veszteségeinek a mértéke.
A két csülökkörmözést követő felmérések alkalmával szembetűnő javulás volt tapasztalható. A sánta tehenek aránya 50%-al illetve 75%-al csökkent, a nem sántáké pedig 15%-al valamint 20%-al nőtt. A súlyos sántaság problémájával sem lehetett utánuk találkozni. Azonban a két beavatkozás közötti időben a sántasági profil rohamos romlása volt megfigyelhető. Az első körmözést követő kiemelkedően jó eredmények a második lábvégápolás idejére drasztikusan leromlottak. A nem sánta tehenek aránya 18%-al csökkent, a sánták aránya pedig 112%-al megnőtt. A locomotion scoring felmérés internetes programmal kapott forintosított eredményeiből kitűnik, hogy a gazdaság sántaságból fakadó éves tejvesztesége valamivel több mint 6 millió forint.
A vizsgálat alapján a tejtermelő tehenészeteknek érdemes felállítani egy sántaság kezelési stratégiát. A locomotion scoring rendszeres alkalmazásával megbecsülhető az az időpont, amikor be kell avatkozni, valamint a számszerűsített adatok segítségével láthatóvá válik mely beavatkozási stratégiák érik meg a ráfordított költségeket. Ugyanis a cél az, hogy a korábbi évekkel ellentétben, a magyarországi tejtermelés gazdaságossága és versenyképessége növekedjen. | hu |
| dc.description.abstract | The prevalence of lameness on Hungarian dairy farms is about 40%. It’s ranked to be the third most prevalent problem causing severe economic losses on dairy farms following reproductive disorders and mastitis. This economic loss results from costs of premature culling, prolonged service period, increased veterinary treatment and labor, and reduced milk production. The aim of this project is to represent by using locomotion scoring system dairy farms can address subclinically lameness in order to make intrevention in time and it’s return profit.
Locomotion score was developed by Sprecher et al. (1997). It’s based on the observation of cows standing and walking, with special emphasis on their back posture. It’s scored on a scale of 1 to 5, where a score of 1 reflects a cow that walks normally and a score of 5 reflects a cow that is three-legged lame. I evaluated two goups of cows for a year by using locomotion scoring system. I observed them before and after claw trimming and between two trimming. I used an economic calculator in conjunction with locomotion scoring to determine milk revenue losses based upon the lameness.
After hoof trimmings distrinct improvemnet was detected. The number of lame cows decreased by 50% and 75% and the number of non-lame cows increased by 15% and 20%. At that time there wasn’t any severaly lame animal in the groups. However I could detect a rapid decay in locomotion scoring profile at the time between the two claw trimming. The number of lame cows increased by 112% and the nubmer of non-lame cows decreased 18%. By using the economical calculator I realized that the yearly milk revenue losses based upon the lameness is more than 6 million Hungarian Forints.
Based on this study dairy farms should make an action plan to reduce lameness. By regulary using the locomotion scoring system can be used to determine expected losses and that loss can be used as a criteria to determine if interventions are warranted. The goal is to achieve an economical and competitive production in the hungarian dairy industry contrary to the previous years. | en |
