Probiotikumok gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása sertés eredetű bélhámsejteken

Abstract

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az antibiotikumok profilaktikus és hozamfokozó alkalmazása haszonállatok számára. Ezért különböző alternatív hozamfokozók használata terjedt el, mint például a probiotikumok alkalmazása. A probiotikumok kedvező hatását már bizonyították különböző gasztrointesztinális betegségek kiegészítő kezelésében. A probiotikumok számos funkcióval bírnak; erősítik a bélbarriert, a gazdaszervezet számára pozitív hatású anyagokat termelnek, befolyásolják a patogénekkel szembeni immunválaszt, szabályozzák a reaktív oxigén származékok és a citokinek expresszióját. A probiotikumok pontos hatásmechanizmusa még sok esetben nem ismert, ezért van szükség jól kontrollált in vitro kísérletekre a molekuláris alapok tisztázására. A tanulmány célja három probiotikus hatású baktériumtörzs védőhatásának vizsgálata volt különböző lipopoliszacharidok (Salmonella enterica ser. Typhimurium és Escherichia coli O111:B4, illetve E. coli O127:B8) által kiváltott oxidatív stressz és gyulladás esetében sertés bélhámsejteken. Kísérletünkben kolosztrumot még nem fogyasztott jejunum eredetű sertés bélhámsejt-vonalat (IPEC-J2) használtunk. Az IPEC-J2 sejtvonal előnye, hogy nem transzformált, nem tumoros eredetű, így jól reprezentálja a sertés vékonybelet. A vizsgált probiotikus baktériumok a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus rhamnosus és Enterococcus faecium voltak. A kísérlet során az előbb említett baktériumok által termelt felülúszók hatását követtük nyomon. A redox státuszt intracellulárisan (DCFH-DA) és exracellulárisan H2O2-szint (Amplex Red) méréssel, a gyulladásos válasz markereként pedig az IL-6 mennyiséget szendvics ELISA módszerrel határoztuk meg.