A Dirofilaria-fajok hazai elterjedtsége és állatgyógyászati jelentősége, a gyógykezelés tapasztalatai
Absztrakt
A Dirofilaria-fajok gyakori féregélősködői a házi és a vadon élő állatoknak, különösen a ragadozóknak (Carnivora), elsősorban Európa földközi-tengeri országaiban, Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában és Afrika jelentős részén. Az igazi szúnyogok (Culicidae) terjesztette Filarioidea főcsaládba, az Onchocercidae családba tartozó Dirofilaria (syn. Nochtiella) repens /Railliet és Henry, 1911/ fonálféregnek nemcsak a végleges gazda ragadozókban, így elsősorban kutyákban, macskákban, hanem az emberekben való egyre gyakoribb előfordulásáról számolnak be közleményekben. A D. repens indirekt fejlődésű parazita, a köztigazda szúnyogokban (pl.: Aedes-, Culex-, Anopheles-fajok) a vérszívással felvett mikrofiláriák fertőzővé válnak, majd az újabb vérszívás során a végleges gazdákba szubkután beoltott fertőző harmadik stádiumú lárvákból kb. 8-9 hónap után fejlődnek ki az adult férgek. Az általa kialakított bőrférgesség az esetek nagy részében tünetmentes, de esetenként a féreg
megtelepedésének helyén csomó, ritkábban bőrgyulladás alakulhat ki. A nagyobb
állategészségügyi jelentőséggel bíró Dirofilaria immitis a kutyák szívférgességét okozza, mely akár elhulláshoz vezet , súlyos beszámítás alá eső parazitózis. Mindkét Dirofilaria-fajnak komoly zoonotikus jelentősége van. Magyarországon 1998-ban megállapították a D. repens autochton jelenlétét, de D. immitis fertőzöttséget kutatásaink megkezdéséig csak importált esetek kapcsán írtak le.
Vizsgálataink során célul tűztük ki a Dirofilaria-fajok hazai előfordulásának felmérését
kutyák és macskák körében, ennek érdekében 2005 és 2009 között országos szintű
szűrő vizsgálatot végeztünk mikrofilária kimutatás céljából. Ennek során 3104 kutya és 78 macska vérmintáját gyűjtöttük össze, továbbá 2260 ebtulajdonos kérésünkre adatlapot is kitöltött. Módosított Knott-féle módszerrel átlagosan 18,1%-os (0-46,7%) D. repens előfordulási arányt mutattunk ki kutyáknál, míg a vizsgált macskák 3,8% (3 egyed) bizonyult mikrofilarémiásnak. A vérminták egy részéből PCR vizsgálatokat is végeztünk. 2007-ben egyetlen esetben sikerült D. immitis jelenlétét kimutatni, ezzel bizonyítottuk a szívférgesség magyarországi autochton jelenlétét kutyák esetében. Vizsgálataink idején egy görényben talált nematoda identifikálásával megállapítottuk az első autochton görény D. immitis fertőzöttséget is. Az adatlapok válaszainak statisztikai elemzésével arra a következtetésre jutottunk, hogy a bőrférgesség gyakrabban jelentkezik hím ivarú, idősebb életkorú, szabadban tartott, parazita ellenes kezelésben nem részesült kutyáknál. Felmérésünk idején 3 helyen végeztünk szúnyogcsapdázást, melynek során gyűjtött szúnyogok faji besorolása után, 217 nőstény példányból pool mintákat alkotva D. repens fajspecifikus PCR vizsgálatot futtatunk le. Ennek eredményeként bebizonyítottuk, hogy hazai körülmények között az A. maculipennis, az Ae. vexans és a C. pipiens vektorszerepet tölt be a D. repens esetében.
Annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a b őrférgesség klinikai vonatkozásairól,
melyről a szakirodalomban csak kevés adat található, 457 kutya vérparamétereit (hematológia és biokémiai paraméterek) elemeztük, melyek közül 57 volt mikrofilarémiás. Eredményül azt kaptuk, hogy a D. repensszel fertőzött ebek körében szignifikánsan magasabb a karbamid szint, nem számottevő mértékben, de emelkedett az ALT, ALKP és CK enzimek szintje, valamint thrombocytopeniát, neutrophiliát és eosinophiliát tapasztaltunk. Ezekből az eredményekből, és a szakirodalomban a szívférges kutyáknál leírt veseelváltozás figyelembe vételével további vizsgálatokat végeztünk, melynek során két, D. repens fertőzöttségen kívül mással nem magyarázható esetben találtunk súlyos veseelfajulást.
Mivel a bőrférgesség terápiája kevéssé tanulmányozott terület a szívférgességhez
viszonyítva, és sem hazánkban, sem külföldön nem állt rendelkezésre semmilyen engedélyezett készítmény bőrférges kutyák gyógykezelésére illetve a keringő mikrofiláriák számának csökkentésére, két gyógyszerhatékonysági vizsgálatot végeztünk. Egyik esetben a moxidektin tartalmú Advocate® spot on (2,5% moxidektin és 10% imidakloprid) havonkénti hosszú távú alkalmazásával sikerült 64 kutya bevonásával kiirtani a keringő mikrofiláriákat, valamint feltételezhetően elpusztítani a kifejlett férgeket. Másik vizsgálatunk során szelamektin hatóanyagú (Stronghold® spot on) készítmény hosszú távú használatával 23 eb esetében csökkent a mikrofilarémia mértéke a fertőzött egyedek körében.
Vizsgálatainkkal igyekeztünk alaposan tanulmányozni a dirofilariosis hazai helyzetét és
jelentőségét, és átfogó ismereteket gyűjtöttünk a dirofiláriák magyarországi előfordulásáról, klinikai vonatkozásairól, valamint az ellenük alkalmazható gyógyszerkészítmények használatáról.