Levegőhigiéniai vizsgálatok nagylétszámú sertésállományban a malac utónevelés időszakában
Absztrakt
Szakdolgozatomban az összetett okú, ezzel együtt nagy gazdasági veszteségeket okozó betegségek közül a malacok fülelhalásának lehetséges kórokait és hajlamosító tényezőit vettem számba, különös tekintettel az istállók levegőhigiéniai viszonyaira.
Saját vizsgálatainkat egy olyan telepen végeztük, ahol minden korcsoportban, de leginkább az utónevelőben lévő malacoknál van jelen a fülelhalás, egyes kutricákban sporadikusan, míg másokban jelentős előfordulással és olykor egészen súlyos formában is. Meglepő, hogy ugyan sporadikus előfordulással, de a fiaztatókban lévő kocákon is jelentkezik a kórforma.
Méréseink során megállapítottuk az utónevelők teremhőmérsékletét és páratartalmát, melyek értékét különböző magasságokban is felvettük. Meghatároztuk a kutricák légterében a szén-dioxid és az ammónia koncentrációt. A kutricákban, a különböző helyeken felvett adataink alapján, a szén-dioxid koncentráció nem közelítette meg az Európai Unió által ajánlott 0,2-0,3 térfogat %-os értéket. Az utónevelőkben az elszívó-ventillátorok közelében határérték körüli ammónia koncentrációkat mértünk, míg a kutricákban, legfőképp a búvóládák alatti 25-30 ppm-es koncentrációk lényegesen meghaladták az Európai Unió által maximálisan megengedhető szintnek elfogadott 20 ppm-et. Füstpróbával bizonyítottuk, hogy vizsgálatunk időpontjában a levegő beléptető nyílása és az elszívó ventilátor közvetlen közelében a levegő nem mozdult el jelentős mértékben a feltételezhető légmozgás irányába. Javaslatunk szerint a légbeléptetés- és elszívás mértékének szinkronizálásával javítani lehetne a malac-utónevelő épületek teljes légterének átszellőztetésén annak érdekében, hogy csökkentsék a jelen lévő káros gázok, főképp az ammónia koncentrációját.