• English
    • magyar
  • English 
    • English
    • magyar
  • Login
View Item 
  •   HuVetA Home
  • Állatorvostudományi Egyetem / University of Veterinary Medicine Budapest
  • Theses
  • Institute of Biology
  • View Item
  •   HuVetA Home
  • Állatorvostudományi Egyetem / University of Veterinary Medicine Budapest
  • Theses
  • Institute of Biology
  • View Item
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

Terápiarezisztenciát okozó transzporterek vizsgálata daganatos betegségben szenvedő kutyák daganatsejtjeiben

Thumbnail
View/Open
KaraiEdinaThesis.pdf (2.177Mb)
Date
2014
Author
Karai, Edina
Metadata
Show full item record
Abstract
A multidrog rezisztencia jelenségének felfedezése Robert Koch nevéhez fűződik a XIX. századból. Azonban az első bizonyított kapcsolatra, a sejt membrántranszporter vagy pumpafehérje és a drog rezisztencia kialakulása között, csak a XX. században tettek szert hörcsög petefészek sejtjeit vizsgálva. Az 1970-es évek közepén mutatták ki a 170kDa molekulasúlyú glikoproteint, melyet Pgp-nek neveztek el. Számos sejtvonalon bizonyították, hogy ez a pumpafehérje felelős a multidrog rezisztencia kialakulásáért. A kísérletünkben a sejtek membrántranszporter aktivitását vizsgáltuk, hogy kimutassuk a pumpafehérje funkciót. Munkánk során húsz kutya tumor mintát dolgoztunk fel. Ha a sejtekhez fluoreszkáló molekulát, vagyis calcein-AM festéket adunk és inkubáljuk, az Anyag és módszerben leírtak alapján, akkor ez az anyag a sejtekbe jut. Abban az esetben, ha a sejt rendelkezik a multidrog rezisztencia funkcióval és pumpafehérjékkel (Pgp), akkor a calcein-AM-t a sejtek kipumpálják magukból. Ha a sejteket kapcsoljuk bizonyos fluoreszkáló anyaggal, melyhez immunológiai módszert alkalmazunk és így jelöljük, akkor az adott sejt fluoreszkáló tulajdonsága megváltoztatja a lézerfény törését, így válik lehetővé a sejt elkülönített vizsgálata. Ez a módszer az ún. FACS (fluorescence activated cell sorting) eljárás. Ez alkalmas arra, hogy összehasonlítsuk a sejtek fluoreszcenciáját abban az esetben, ha csak fluoreszcens festéket kapnak (calcein-AM) és ha gátlószert is, verapamilt. A pumpafehérjék gátlásakor a sejtek nem tudják kipumpálni a calcein-AM festéket, így nagyobb lesz a fluoreszcencia intenzitás, abban az esetben, ha jelen volt a Pgp. A FACS vizsgálat során mértük a sejteken belüli fluoreszcenciás aktivitás mértékét. Ahhoz, hogy összehasonlíthatóvá váljon a gátlás nélküli és a gátlóanyagokat tartalmazó sejtek eltérő fluoreszcenciás aktivitása, ki kellett számolnunk az ún. MAF- (multidrug rezisztencia aktivitási faktor-) értékeket. Ezek jellemzik a sejtek Pgp funkcióját. A lymphoma esetében pedig immunfenotipizálást is végeztünk, ezáltal nemcsak a T-és Bsejtes lymphomát tudtuk elkülöníteni, hanem a lymphoma szubtípusokat is. Ehhez különböző sejtfelszíni CD markereket használtunk, így megfelelő jelölés és inkubálás után a sejtek expresszálták az adott markert.
URI
http://hdl.handle.net/10832/1155
Collections
  • Institute of Biology

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Contact Us | Send Feedback
Theme by 
Atmire NV
 

 

Browse

All of HuVetACommunities & CollectionsBy Issue DateAuthorsTitlesSubjectsThis CollectionBy Issue DateAuthorsTitlesSubjects

My Account

Login

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Contact Us | Send Feedback
Theme by 
Atmire NV