Nádiposzáta fajok őszi vonulásának kor- és ivarfüggő mintázatai

Abstract

A madárgyűrűzési adatsorok alkalmasak lehetnek az egyes fajok vonulásának időzítésében és a fenológiájában történt változások kimutatásaára. A korrekt eredményekhez az elemzések során figyelembe kell vennünk a rétegzettséget okozó tényezőket is, különös tekintettel az ivarokat és a korcsoportokat az eltérő vonulási viselkedés miatt. Ezenkívül még érdemes megvizsgálni a hívóhang lehetséges zavaró hatását, illetve a költő- és átvonuló állomány közti eltéréseket. A biometriai jellegek szerinti időzítés vizsgálata pedig képet adhat egy-egy faj vonulási mintázatáról is. Az Ócsai Madárvárta Egyesület 30 éve végez monitoring tevékenységet az Ócsai Öreg-turján területen, évről évre állandó hálóállásokkal és meghatározott munkarendben. Kutatásunkhoz az 1989 és 2013 között gyűrűzött 20508 darab cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), 8806 darab énekes nádiposzáta (A. palustris) és 20407 darab foltos nádiposzáta (A. schoenobanus) adatát használtuk fel. Ezeknél a fajoknál az ivarok a tollazat alapján nem különböztethetőek meg egymástól a tojók és a hímek, ezért az ivari különbségek vizsgálatához a 2012-es és 2013-as években az őszi vonulás során vett vértmintákból, molekuláris módszerekkel állapítottuk meg az ivart. A korcsoportok úgy kerültek kijelölésre, hogy a fogás évében kelt egyedek a fiatal, míg az ennél idősebbek az öreg korcsoportba kerültek. Az időzítésben történt változások vizsgálatához kétféle adatsort használtunk, a teljes adatsort és a 2012-ben és 2013-ban fogott egyedek adatait. A teljes adatsor esetén a fészkelési időszakban, vagy esetleg korábban tavasszal megfogott és terepen ivarhatározott egyedek ivarát kikeresve és visszaírva lehetőségünk adódott az ivarok között lévő különbségek vizsgálatára. A biometriai szerinti időzítés vizsgálatához a mintavételezés 2 évében fogott egyedek adatait használtuk fel. A visszaírt adatokat augusztus 19-ig használtuk fel az énekes nádiposzáta és augusztus 29-ig a másik két faj esetén.