Tokhal-adenovírus és hal-herpeszvírusok genetikai elemzése

Abstract

Észak-amerikai, fehér tokból (Acipenser transmontanus) izolált herpeszvírus (Acipenserid herpesvirus 2, AciHV-2) genomjának részleges meghatározását és elemzését, továbbá a szintén fehér tokból izolált adenovírus (white sturgeon adenovirus 1, WSAdV-1) genom teljes nukleotid szekvenciájának meghatározását és részletes genetikai elemzését végeztem el. A fehér tokból izolált herpeszvírus (HV) genomjának elemzése azért ígérkezett érdekesnek, mert munkám kezdetekor még nagyon kevés információ állt rendelkezésünkre az alacsonyabbrendű gerincesek HV-airól. Az AciHV-2 genom mintegy 50%-ának (66 kbp) nukleotidsorrendjét meghatároztuk és elemeztük. A vírus genomszerveződése és a filogenetikai számítások azt mutatták, hogy az AciHV-2 legközelebbi rokona a foltos csatornaharcsából (Ictalurus punctatus) izolált Ictalurid herpesvirus 1 (IcHV-1), melynek teljes nukleotidsorrendjét meghatározták a 1990-es években. Az AciHV-2-t javaslatunknak megfelelően besorolták az Ictalurivirus nemzetségbe, amit korábban az IcHV-1-nek hoztak létre a Herpesviridae családon belül. Az egyre gyarapodó molekuláris adatok hatására 2008-ban a Nemzetközi Vírusrendszertani Bizottság (ICTV) létrehozott egy új víruscsaládot, nevezetesen az Alloherpesviridae családot, a halak és kétéltűek HV-ainak és az Ictalurivirus nemzetséget átsorolták ebbe az új családba. Ugyanakkor megalapították a Herpesvirales rendet, amelyben jelenleg három család található. Az AciHV-2 mellett egy-egy génblokkot (7–7 kbp) polimeráz láncreakcióval (PCR) kinyertünk és elemeztünk fekete törpeharcsából (Ameiurus melas) és lénai tokból (Acipenser baeri) izolált HV-okból (Ictalurid herpesvirus 2, IcHV-2 és Siberian sturgeon herpesvirus, SbSHV). Továbbá PCR-rel kimutattunk Cyprinid herpesvirus 1 és 2 (CyHV-1 és 2) fertőzést hazai ponty (Cyprinus carpio) illetve ezüstkárász (Carassius gibelio) állományból. Munkám kezdetekor a WSAdV-1, mely máig az egyetlen izolált hal-adenovírus, be nem sorolt státuszban szerepelt az Adenoviridae családban. Az először meghatározott szekvenciái alapján végzett filogenetikai számítások mutatták, hogy az abban az időben elfogadott négy nemzetség (At-, Avi-, Mast- és Siadenovirus) egyikébe sem sorolható be a vírus. A WSAdV-1 genomja az eddig ismert leghosszabb adenovírus-DNS, 48 kbp. Szerveződése nagy eltéréseket mutat az összes eddig megismert adenovírus (AdV) genomszerveződésétől. Pl.: a fiber génnel homológ négy nyitott leolvasási keret a genom bal oldalán helyezkedik el. 2009-ben az ICTV megvitatta a kutatócsoport javaslatát, elfogadta a Sturgeon adenovirus A fajt, és számára létrehozta az Ichtadenovirus nemzetséget az Adenoviridae családon belül. Munkám elméleti jelentősége, hogy ősi, tokféléből izolált HV-ból elsőként határoztunk meg és elemeztünk hosszabb genom szakaszokat, és ezen eredmények alapján a vírust besorolták az Ictalurivirus nemzetségbe. Az IcHV-2-t, melyből a világon elsőként publikáltunk DNS-szekvenciákat, javaslatunknak megfelelően szintén ebbe a nemzetségbe sorolták. A SbSHV-ról megállapítottuk, hogy nagyon közeli rokona az AciHV-2-nek. Valószínű, hogy azonos fajnak kell tekinteni, bár ezt szerológia vizsgálattal is szükséges lenne megerősíteni. A CyHV-1-et és 2-t hazánkban először mutattuk ki molekuláris módszerekkel. A világon első alkalommal írtuk le a CyHV-2 előfordulását nem a megszokott gazdában, az aranyhalban (Carassius auratus), hanem ezüstkárászban. Továbbá, a világon eddig ismeretes egyetlen, halból izolált AdV teljes genomját elemeztük. Eredményeink alapján egy új, ötödik nemzetséget (Ichtadenovirus) hoztak létre az Adenoviridae családon belül. Az elvégzett munka gyakorlati jelentősége lehet az eredményeinken alapuló diagnosztikai módszerek kidolgozása, esetleg a vírusok felszíni fehérjéinek génjeiből kifejlesztett DNS-vakcinák előállítása, illetve a WSAdV-1 génkifejező vektorként való felhasználása is.