Kis Apolló-lepkék (Parnassius mnemosyne) táplálkozási stratégiáinak vizsgálata egyedi nyomonkövetéssel
Abstract
Az élő szervezetek fennmaradásának, szaporodásának feltétele, hogy hatékonyan tudjanak
táplálkozni, gyakran jelentős versengésben fajtársaikkal és más fajokkal. E versengés
rendkívül változatos táplálkozási módok kialakulásához vezetett. A nektárfogyasztó
rovaroknak észlelniük kell a nektárforrásokat, fel kell mérniük azok aktuális értékét más
potenciális forrásokhoz képest. A nappali lepkék többsége imágóként nektárokat fogyaszt. A
nektárforrás-választást befolyásolhatja az egyedek tanulási képessége, repülési ideje, a
pödörnyelv hossza, a lepke testtömege, a szárny terhelése, energiaszükséglete, a virág mérete,
színe, mintája és illata, a nektár minősége és mennyisége.
Célom kis Apolló-lepkék táplálkozásának hatékonyságát elemezni különböző
nektárforrásokon. A hímek őrjáratozó repüléssel keresik fel a nőstényeket és erényövet
készíthetnek párzáskor. A nőstények tojásokat raknak és oda-vissza repülnek a táplálkozási és
tojásrakó területek között. Feltehetően e tevékenységek költségeinek fedezésére mindkét ivar
sok időt tölt táplálkozással.
E lepkék a rendelkezésükre álló nektárforrások kb. felén táplálkoznak, de csak
néhányat látogatnak gyakran, és ez a néhány évente változhat. A választást legerősebben a
nektárnövények relatív gyakorisága és nektártartalma együtt határozhatja meg, a változatos
nyelvhossz pedig korlátozhatja legalább egy fontos forrás hozzáférhetőségét. Nem tudjuk
azonban, hogy a fajok közötti eltérő virágszerkezet hogyan befolyásolja táplálkozásuk
hatékonyságát. Munkámban videó- és hangfelvételek elemzésével erre a kérdésre keresem a
választ.