Két hazai védett növény csírázási tulajdonságai és ex-situ védelmének helyzete

Abstract

Kutatásunk két hazai pillangósvirágú növény, a fokozottan védett kunsági bükköny (Vicia biennis L.) és a védett státuszú hólyagos here (Trifolium vesiculosum Savi.) ex-situ védelmével és csírázásbiológiájával foglalkozik. Habár a két faj eltérő élőhely-preferenciával és életmenet stratégiával rendelkezik, közös bennük, hogy a hazai populációk rendkívül sérülékenyek, kis számuk, méretük és marginális elhelyezkedésük miatt. Ezen a több éve tartó védelem sem tudott javítani, mivel a fajok biológiája mindmáig csak kevéssé ismert. Kutatásunk célja a jelenlegi védelmi stratégia hatékonyságának növelése újabb csírázásbiológiai adatok gyűjtése által, valamint a hazai populációk erősítése további szaporítással és visszatelepítésekkel. Kísérletünkben vizsgáltuk a különböző eredetű magok életképességét, dormanciáját, tömegét és élettartamát, valamint az eltérő körülmények közé kiültetett egyedek mortalitását és fenológiai tulajdonságait. A csírázásbiológia vizsgálatokban összesen 806 db kunsági bükköny és 480 db hólyagos here magot mértünk le, csíráztattunk, majd követtünk egyedileg a vizsgálat végéig. A keménymaghéjúság becslése céljából a magok felét csíráztatás előtt szkarifikáltuk. 94 db kunsági bükköny palánta került kiültetésre a tiszaderzsi természetes élőhelyre, négy eltérő adottságú területre, míg a gödöllői Botanikus Kertbe további 104 egyedet ültettünk ki, két különböző helyre. Emellett, az eredeti élőhelyen felmértük a vegetációt,, az ex-situ állományról pedig heti rendszerességgel fenológiai adatokat gyűjtöttünk.