Precíziós szignálparaméterek vizsgálata a hátas rétisáska ( Chorthippus dorsatus )énekében

Abstract

Az ivarok közötti akusztikus kommunikáció a rovarok számos fajánál a párkereső viselkedés egyik fontos komponense. Ennek során a szaporodási partnert kereső egyedek (jellemzően a hímek) által produkált szignálok információt tartalmazhatnak a példány faji identitásáról és szaporodási partneri minőségét érintő jellemzőiről (pl. kondíció, kor, testméret). Az ember számára is feltűnő ciripelésük miatt az egyik közismerten akusztikus kommunikációt használó rovarcsoport az egyenesszárnyúak (Orthoptera). Ezért az egyenesszárnyúak bizonyos csoportjaiban az akusztikus kommunikációt intenzíven vizsgálják világszerte. Ilyenek például a Gomphocerinae alcsaládhoz tartozó sáskafajok. A jelen tanulmány is egy ehhez a csoporthoz tartozó sáskafaj vizsgálatát mutatja be. A dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy egy hazánkban közönséges sáskafaj, a hátas rétisáska (Chorthippus dorsatus) esetén a hímek énekének két 10 milliszekundum alatti időtartamú jellemzője (az ének első komponensében megfigyelhető impulzus csoportok hossza, a pulzusok és a közöttük megjelenő szünetek időtartamai, a gap-ek) hordozhat-e információt a nőstények számára a szignált produkáló hím kondíciójáról. Ennek a kérdésnek a vizsgálatakor a Stumpner és Helversen (1992, J. Comp Physiol. A, 171: 405-412) által erre a fajra vonatkozóan közölt nősténypreferencia görbékre támaszkodunk a két vizsgált hím szignáljellemzőt tekintve. A vizsgálatunk során 65 hím énekéről készítettünk terepi hangfelvételt, melyeket számítógépes szoftver segítségével elemeztünk (Adobe Audition 2.0). A hímek kondíciójának jellemzéséhez a felvett énekkel rendelkező példányokat elfogtuk, a testtömegük és pronótumhosszuk alapján skálázott testtömeg-indexet (scMi) számoltunk (Peig és Green, 2009). Kérdésünk megválaszolásához kevert hatású logisztikus regressziós modelleket számítottunk a vizsgált énekparaméterek nőstények számára vonzó, illetve nem-vonzó tartományba esésének valószínűsége, mint függő, és a hímek kondícióját becslő skálázott testtömeg-index, mint magyarázó változó között. Hipotézisünk szerint ezek a nőstények részéről stabilizáló szelekció alatt álló (Stumpner és Helversen, 1992) hím énekparaméterek is lehetnek minőségjelző szerepűek, ha a hímek számára kihívás ezeket a nőstények számára vonzó tartományban tartani énekük során.