A hőstressz tejtermelésre kifejtett hatásainak vizsgálata egy hazai Holstein-fríz szarvasmarha állományban

Abstract

Szakdolgozatomban egy hazai Holstein-fríz szarvasmarha állományt érő hőstressz előfordulási gyakoriságát, és a hőstressz tejtermelésre kifejtett hatását vizsgáltam. Méréseimet 2009. július 7. – 2009. szeptember 16. , illetve 2010. április 28. – 2010. augusztus 2. között végeztem. A hőstresszes napokat hőmérséklet-páratartalom index (THI) használatával szűrtem ki, az index változását a napi tejtermelés alakulásával hasonlítottam össze. A THI kiszámításához szükséges hőmérséklet és páratartalom adatokat egy istállóba kihelyezett mérőműszerrel gyűjtöttem, a napi tejtermelési adatok a telepirányítási rendszerből származtak. Az istállóban gyűjtött meteorológiai adatok birtokában hét különböző hőmérséklet-páratartalom index összehasonlítását is elvégeztem. Az így kapott eredmények alapján azt állapítottam meg, hogy megfelelő határértékek alkalmazásával, az általam vizsgált összes THI eredményesen használható a hőstressz jelzésére. A továbbiakban a hőstressz-határérték feletti THI-vel jellemezhető napok alatti tejtermelés csökkenés mértékét hasonlítottam az első hőstresszes napot megelőző három nap átlagos tejtermeléséhez. Az így kapott eredmények alapján a hőstresszperiódusokban bekövetkező tejtermelés csökkenés mértékét 0-12% közöttinek találtam. A csökkenés mértékére a THI csúcs nagysága mellett, a hőstresszes napokat megelőző néhány nap időjárása, és a hőstresszperiódus hossza is hatással lehet. Hidegebb napokat követő, rövid ideig tartó hőstressz alatt elmaradhat a tejtermelés visszaesése, de a megelőző napok melegebb időjárása esetén a tejtermelés csökkenés már igen rövid hőstresszperiódus hatására is bekövetkezhet. Minimum 5-6 hőstresszes nap esetén ilyen különbséget nem tapasztaltam, hosszabb hőstresszes időszakok alatt mindig számítani kell a tejtermelés csökkenésére. A globális felmelegedés miatt az állatainkat érő hőstressz és hatásainak hatékony csökkentésére várhatóan egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. A hazai körülményeket figyelembe véve a hőstressz hatásainak mérséklésére az állatok testfelületét nedvesítő rendszerek használata, és a szükségleteknek minél jobban megfelelő takarmányozás megvalósítása ajánlható.