• English
    • magyar
  • magyar 
    • English
    • magyar
  • Belépés
Dokumentum megnyitása 
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

Kvercetinszármazékok hatásának vizsgálata a bél barrier integritásának megőrzésében sertés bélhám sejteken

Megtekintés/Megnyitás
Gulyás Miklós, Szakdolgozat (2.281Mb)
Dátum
2017
Szerző
Gulyás, Miklós
Metaadat
Részletes rekord
Absztrakt
Az utóbbi években megnövekedett az igény olyan természetes eredetű táplálék- illetve takarmány kiegészítők iránt, melyek alkalmazásával megelőzhetőek lennének az emésztőtraktus egyes betegségei, és ez által csökkenthető lenne az antibiotikumok valamint a gyulladásgátló gyógyszerek felhasználása. A túlzott antibiotikum használat hozzájárul az antibiotikum rezisztencia fokozott növekedéséhez, a szervezetben pedig a diszbiózis kialakulását okozhatja. A bélcsatorna nyálkahártyája képezi az egyik elsődleges védvonalat a különböző káros hatású anyagokkal szemben, mint például az egyes bakteriális vagy környezetszennyező anyagok. A bélhám epitel sejtjei közti szoros sejtkapcsolatok károsodásakor megnyílik az út az egyes kórokozóknak, gyulladást kiváltó antigéneknek. Bizonyos flavonoidok mint pl. a kvercetin, képesek fokozni a védő barrierek működését a TJ (tight junction) fehérjék expressziójának, vagy lokalizációjának modulálásán keresztül. Kísérleteink célja egy in vitro modell létrehozása volt, mely alkalmas különféle káros anyagok hatásának modellezésére, valamint arra kerestünk választ, hogy a kvercetin és annak metilezett származékai mennyire képesek a sejtek közötti szoros kapcsolatokat befolyásolni és a sejtkárosító hatást kivédeni. A kísérlet során IPEC-J2 sejteket sejttenyésztő poliészter membrán inzertek apikális részén tenyésztettük. A sejteket potenciálisan sejtkárosító anyagokkal kezeltük: Salmonella enterica eredetű lipopoliszacharid (LPS), hidrogén-peroxid (H2O2), dimetil-szulfoxid (DMSO) és polioxietilén (20)-szorbitán-laurát (TWEEN 20). A különböző anyagok hatását kvercetinszármazékok (kvercetin, 3-o-metilkvercetin, 3’7- dimetilkvercetin) jelenlétében is vizsgáltuk. A transzepiteliális elektromos ellenállással (TER) a sejtek polarizáltságának mértékét vizsgáltuk, mely korrelál a sejtréteg integritásával. A sejtek közötti átjárhatóságot fluoreszcein-izotiocianát-dextránnal (FD4 4 kDa) követtük nyomon. A kísérlet folyamán gyulladásos markerek méréséhez (interleukin-6 (IL-6)) mintákat vettünk, melyeket ELISA próbával vizsgáltunk.
URI
http://hdl.handle.net/10832/1929
Gyűjtemények
  • Theses

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV
 

 

Böngészés

A teljes HuVetÁ-banKategóriák és gyűjteményekA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavakEbben a gyűjteménybenA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavak

Az én HuVetÁm

Belépés

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV