Terpinen-4-ol és nátrium n-butirát gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálata májsejt – Kupffer-sejt ko-kultúrákon
Absztrakt
Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hozamfokozók, így mind több
kutatás irányul a növényekben fellelhető biológiailag aktív anyagok és a bakteriális
anyagcseretermékek gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálatára. Munkánk során az említett
csoportokba tartozó terpinen-4-ol és nátrium n-butirát in vitro gyulladáscsökkentő hatását
vizsgáltuk a korábban munkacsoportunk által jellemzett - előzőleg bakteriális eredetű
lipopoliszacharidokkal (LPS) kezelt – hepatocyta - Kupffer-sejt ko-kultúra, illetve hepatocyta
mono-kultúra sejtmodelleken. Mivel a hepatikus gyulladásos folyamatok lefolyásától függően
változó az egyes sejttípusok egymáshoz viszonyított aránya, vizsgálatainkhoz kétféle, 2:1 és
6:1 sejtarányú (hepatocyta:Kupffer-sejt) ko-kultúrát alakítottunk ki, melyekkel a gyulladás
különböző fázisait kívántuk modellezni.
A májsejteket és a Kupffer-sejteket 15 kg tömegű magyar nagyfehér fajtájú ártány
malacok májának processus caudatus-ából izoláltuk többlépcsős perfúzió segítségével. A kokultúrák
kialakításához első lépésben a Kupffer-sejteket raktuk le kollagénnel bevont
tenyésztőedényekre, majd azok letapadását követően került sor a májsejtek leültetésére. A 24
óra alatt konfluenssé vált tenyészetek kezelését LPS és terpinen-4-ol vagy nátrium n-butirát 1
órán át tartó egyidejű alkalmazásával végeztük, majd 24 óra inkubációs időt követően
meghatároztuk a tápfolyadékok IL-8 koncentrációját ELISA módszer segítségével. A
kialakított sejtarányok meglétének ellenőrzéséhez az összefüggő sejttenyészeteken
immunhisztokémiai módszer (makrofág specifikus CD-68 antigén kimutatása) segítségével
állapítottuk meg a Kupffer-sejtek arányát.