• English
    • magyar
  • magyar 
    • English
    • magyar
  • Belépés
Dokumentum megnyitása 
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
  •   HuVetA kezdőlap
  • Diplomadolgozatok / Theses
  • Theses
  • Dokumentum megnyitása
JavaScript is disabled for your browser. Some features of this site may not work without it.

A takarmányválogatás hatása egyes anyagforgalmi zavarokra tejelő tehenekben

Megtekintés/Megnyitás
Surányi Anna, Szakdolgozat (1.728Mb)
Dátum
2017
Szerző
Surányi, Anna
Metaadat
Részletes rekord
Absztrakt
A szarvasmarhák megnövekedett tejtermelésének takarmányozási igényeit leginkább a komplett takarmánykeverék, azaz TMR etetésével lehetséges kielégíteni. Ez a megfelelő bendőműködéshez, valamint a tejtermelés gazdaságosságához megfelelő arányban tartalmazza a tömegtakarmányokat, az abrakot, és az egyéb kiegészítőket. A szükségletekhez optimalizáltan előállított keveréket azonban az állatok képesek kiválogatni. A szarvasmarhák jellemzően a kisebb takarmányrészeket fogyasztják a vártnál nagyobb mértékben, míg a TMR hosszabb, rostdús részeit visszautasítják. Ennek vizsgálata TMR szeparátor segítségével lehetséges, mellyel összehasonlítható a kiosztott TMR összetétele a nap későbbi szakaszában, az állatok által már részben elfogyasztott takarmányéval. Kutatásunk során 19 telepen végeztünk telepszemlét, valamint anyagforgalmi vizsgálatokat. A takarmányválogatás vizsgálatát PSPS takarmányszeparátorral végeztük összehasonlítva a reggel (5-6 órakor) kiosztott TMR összetételét a délben az etetővályúban található takarmányéval. Amennyiben a nap folyamán a TMR összetétele olyan mértékben változott, hogy a két időpontban vett TMR mintákban az anyagmennyiségekben az átlagos eltérés legalább 5% volt, takarmányválogatást állapítottunk meg. Tanulmányunk során a válogató és a nem válogató telepek közti különbségek tekintetében vizsgáltuk a takarmány szelektív fogyasztásának hatását a szarvasmarháknál előforduló, azonban klinikai tünetekben meg nem nyilvánuló anyagforgalmi betegségekre, valamint a tejtermelésre. A savterhelés vizsgálatát katéteren keresztül a húgyhólyagból vett vizeletből, a NSBÜ mérésével végeztük, a szubklinikai ketózis kimutatására pedig a szarvasmarháktól vett vérminták BHB koncentrációját vizsgáltuk. A tejtermelés esetleges eltéréseit a befejési adatok elemzésével határoztuk meg.
URI
http://hdl.handle.net/10832/1983
Gyűjtemények
  • Theses

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV
 

 

Böngészés

A teljes HuVetÁ-banKategóriák és gyűjteményekA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavakEbben a gyűjteménybenA megjelenés éve szerintSzerzőkCímekTárgyszavak

Az én HuVetÁm

Belépés

DSpace software copyright © 2002-2016  DuraSpace
Kapcsolat | Küldje el véleményét
Theme by 
Atmire NV