Farmakonok megoszlásának szcintigráfiás modellvizsgálata házityúkban comb- illetve mellizomba történt alkalmazás során

Abstract

Egyes irodalmi adatok szerint a madarak, hüllők valamint alacsonyabb rendű emlősök esetében a combizomba adott gyógyszer a vese speciális portális keringése miatt a beadás után közvetlenül a vesébe kerülhet, majd onnan kiválasztódhat anélkül, hogy a szervezet egyéb szerveibe, szöveteibe eljutna és ott a hatását kifejtené. Házi tyúkon végzett kísérletünkben a mell valamint combizomba applikált Technetium-99m-el jelölt Diethylene triamine pentaacetate (DTPA) szervezetben való megoszlását követtük nyomon szcintigráfiás módszerrel azzal a céllal, hogy a fenti állítást alá tudjuk támasztani, vagy épp meg tudjuk cáfolni. Ennek a madarak állatorvosi terápiájának hatékonyabb és célszerűbb kialakításában van nagy szerepe. Ez a szer minden olyan, a madarak terápiája során alkalmazott gyógyszernek az ideális modellvegyülete, amelyek kis molekulatömegűek, alig metabolizálódnak, valamint a vesén keresztül csaknem változatlan formában gyorsan kiürülnek a szervezetből (pl, penicillinek, szulfonaminok, fluorokinolonok). Kísérleteink során 5-5 állatnak adtunk a mell- illetve a combizomba DTPA-t intramuszkulárisan, majd folyamatos anesztézia mellett felvételek készültek Nucline X-Ring digitális gamma-kamerával a 0. 2. 4. 6. 8. 10.15. 20. 25. 30. 40. 60. 120. 180.percben valamint a 4.,és a 21.órában. A 21. órában történő felvételhez az állatok újból altatásra kerültek. Az eredmények kiértékelése után a kétféle applikáció során szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a gyógyszer megoszlásában. Ezek szerint mellizomba történő beadás során a hatóanyag hamarabb és nagyobb koncentrációban jelent meg a szövetekben. Combizomba adott gyógyszer esetén viszont a DTPA gyorsan és főleg az azonos oldali vesén keresztül ürült ki a szervezetből. Ezeknek a megfigyeléseknek komoly jelentősége lehet a madarak állatorvosi terápiája során. A mellizomba történő intramusculáris applikáció előnybe részesítését a combhoz képest több szempont is indokolttá teszi, ugyanis a mellizomból hamarabb és nagyobb koncentrációban jut el a szer a szövetekhez, tehát fokozódhat a hatékonysága. Másrészt az erősen vesekárosító gyógyszerek esetében, ha a gyógyszert a combizomba adjuk, esetlegesen nagyobb a veszélye a közvetlen nephrotoxicus hatásnak, mivel a szer főként az adott oldali vesén keresztül ürül, így nagyobb megterhelésnek teszi ki azt.

Published scientific data shows that drugs injected into the caudal body (for example into the leg muscle) of birds will be carried by the renal portal system, which is also present in reptiles and other lower vertebrates, primarily to the kidneys where they may be rapidly excreted before they can reach other organs and tissues of the body and affect them. In our experiment we used diethylene triamine pentaacetate (DTPA) combined with Technetium-99m on chickens by injecting into the breast muscles and into the leg muscles, in order to confirm or refute our hypothesis. This is important because it represents those medicines with the same qualities (small size, nearly no metabolisation, and fast elimination through the kidney) which are used often in bird treatments (penicillins, sulphonamides, and fluoroquinolones). In the experiment we used 5-5 chickens. We applied DTPA into the leg or the breast in an intramuscular way. The birds were continuously under anaesthesia while we took shots by a Nucline X-Ring digital gamma-camera according to the following minute intervals: 0, 2, 4, 6, 8, 10, 15, 20, 25, 30, 40, 60, 120 and 180th minute and the 4th and 21st hour. In the 21st hour the chickens again became soporific. When we reviewed the results we found significant differences between the medicine's distribution in the two types of application. When we gave the medicine into the breast it was more effective because the agent appeared in a shorter time and with a bigger amount in tissues than the other way of application. But the medicine that was injected into the thigh was distributed faster and was mostly on the same side as the kidney. These kinds of observations can be important and necessary in veterinarian therapy for birds. We declare that when we inject the agent into the breast muscle, it is more effective (it takes a shorter time of appearance in tissues and in greater amounts) and we can avoid the overloading of the kidney. The other type of application of the potentionally nephrotoxic drugs can be a hazard because it affects more the kidney on the same side of the application when injected into the leg muscle (i.e. a left leg muscle injection would affect the left kidney).