| dc.description.abstract | A magyar szürke szarvasmarha a 17-18. században alakult ki az Alföldön, a kereskedelem
során országunkba érkezett podóliai marhák leszármazottjaként. Szívós, ellenálló fajtaként
meghatározóvá vált az ország exportjában. Azonban az 1900-s évek szövetkezeti szerkezete
és a nyugatról érkező intenzív fajták, háttérbe szorították. Megmentése csak a tenyésztők
összefogásának köszönhető, de állománya így is jelentősen lecsökkent. A fajta újbóli
népszerűsítése és tenyésztése folyamatos feladata a MSZTE-nek. Ennek során különös
tekintettel kell lenni a genetikai változatosság megőrzésére, hiszen a történelmi hatások miatt
beszűkült állomány beltenyésztési leromlása jelentősen megnőtt. Jelenleg tehát a tenyésztés
egyik elsődleges célja, hogy a fajta változatosságát megőrizzék, és a rokontenyésztést
elkerüljék. Ehhez szükségszerűen nagyon szigorú szabályok alapján zajlik a tenyészállatok
kiválasztása, és a törzskönyvbe vétele. De, mint minden őshonos fajta, ez is a konstans
alacsony állománylétszám okozta problémákkal küzd. Ráadásul a zömmel ridegtartott
állatok nyilvántartását munkaerőigényes pontosan vezetni, illetve genetikai vizsgálatokra is
szükség van az egyedek azonosításához.
Ezen feladatok megkönnyítéséhez szükséges kidolgozni egy rendszert, hogy az állatok
adatai elemezhetők legyenek, mind a párosítási tervek, mind a tenyésztési munka ellenőrzése
szempontjából. Kutatásomban ehhez statisztikai módszereket alkalmaztam a MSZTE által
rendelkezésemre bocsátott törzskönyvi adattáblán. | en_US |
