Fehérje-karboniláció és glutation vizsgálatok vesebeteg kutyák vérében

Abstract

Kutyákban gyakoriak a vesebetegségek. A szerző munkája során az oxidatív stressz vesebetegségben betöltött szerepét, kimutatási lehetőségeit vizsgálta kutyákban. Egészséges és vesebeteg kutyák vérplazmájából meghatározta az antioxidáns glutation rendszer tagjai közül a redukált és az oxidált glutation (GSH és GSSG) mennyiségét és egymáshoz való arányukat, valamint az oxidatív stressz egyik markerének, a fehérje karbonilációnak a mértékét. A redukált és az oxidált glutation mennyiségét vizsgálva megállapította, hogy a vérplazma GSH (n1=20, n2=32, p=0,0035) és GSSG (n1=21, n2=30, p=0,0029) koncentrációja is szignifikánsan magasabb a vesebeteg kutyákban, mint a kontroll csoportban. E két mutató az antioxidáns rendszer fokozott aktivitását jelzi, de arányuk vizsgálatával nem lehet szignifikáns különbséget kimutatni a kontroll és a beteg csoport között, ezért a hányados kiszámítása nem eredményez diagnosztikai újdonságot és nem mutatott korrelációt a vesebetegség súlyosságával sem. Megállapította, hogy a fehérje karboniláció végtermékeinek koncentrációja megnő vesebetegség esetén és az elpusztult kutyák vérében nagyobb mennyiségben található, mint a gyógyultakéban (n1=10, n2=16, p=0,0076). Ezzel igazolta, hogy vesebetegség során nő az oxidatív terhelés illetve, hogy a fehérje karboniláció vizsgálata a későbbiekben alkalmas lehet prognosztikai markerként a kórjóslat meghatározására.

Summary Kidney diseases are common in dogs. During her work, the author examined the role and demonstration of the oxidative stress in dogs with kidney disease. Members of the antioxidant glutathione system, the reduced (GSH) and oxidized (GSSG) glutathione, their rate and marker of the oxidative stress, protein carbonilation was measured from blood plasma of healthy dogs and dogs with diagnosed kidney failure. Examining the level of the reduced and oxidized glutathione it has been established that the GSH (n1=20, n2=32, p=0,0035) and GSSG (n1=21, n2=30, p=0,0029) concentration of the blood plasma were significantly elevated in dogs with kidney disease compared to the control group. These indicators demonstrate the increased activity of the antioxidant system, but analyzing their ratio doesn’t show any significant difference between the control and patient group, thus calculating the quotient doesn’t eventuate diagnostic novelty and didn’t show correlation with the severeness of the kidney disease. It has been established that the level of the end products of protein carbonilation were elevated in kidney diseases and reached higher concentration in blood of the deceased dogs compared to those who recovered (n1=10, n2=16, p=0,0076). Confirmed that oxidative strain was elevated during kidney diseases and the examination of protein carbonilation might be competent as a prognostic marker.