Fémek farmakokinetikájának változása a részecskeméret függvényében állatmodellben vizsgálva
Absztrakt
Az iparban dolgozók egészségének megvédése érdekében, az őket érő mindennemű
emisszió hatását és kockázatát ismerni és megfelelően kontrollálni kell. A hegesztés során
keletkező részecskék jelentős része általában 100 nanométernél nagyobb méretű, de
bizonyos technológiánál a füst részecskéinek túlnyomó többsége az ultrafinom
mérettartományába esik. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a kémiai anyagok
szervezetbeni mozgásai ebben a mérettartományban már nem feltétlen a kémiai
tulajdonságoktól, hanem a részecske méretétől függenek. Így kutatásunkkal a
munkavédelmen kívül más területeken alkalmazott nanorészecskék kinetikájáról is releváns
megállapításokat tehettünk.
A kísérletben a füst részecskéit BALB-C albínó egér állatmodellben kísértük végig.
Ennek során egerekkel lélegeztettünk be négy órán át hegesztési füstöt, melyet argon
védőgázas volframelektródás ívhegesztéses (Tungsten Inert Gas welding; TIG) és kézi
ívhegesztéses (Manual Metal Arc welding; MMA) eljárásokkal állítottunk elő. A kezelés
után különböző időközökkel (24 és 96 órával) került sor az mintavételre a tüdőből, lépből,
májból és veséből. Mikroszkópos és kémiai vizsgálatnak is alávetettük a mintáinkat, keresve
a szerkezeti eltéréseket és károsodásokat. A kórszövettani vizsgálatokat Hematoxilin Eosin
festéssel és Perls-féle berlini kék reakcióval végeztük. Kémiailag meghatároztuk a
szervminták és a hegesztéshez használt anyagok fémtartalmát.