Az állatorvoslás, mint hivatás elemzése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó állatorvosok véleményének tükrében

Abstract

Az Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszéken végzett szakdolgozati munkám keretében azt vizsgáltam, hogy hogyan vélekednek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei állatorvosok a saját szakmájukról az életkoruk, a lakóhelyük és a munkakörük függvényében. A kérdőíves felmérés során a válaszadás internet segítségével, anonim módon történt. A válaszok feldolgozása és kiértékelése a piackutatásoknál használt statisztikai módszerek alkalmazásával történt. A kérdőívek 4 hónapig voltak elérhetők a vizsgálatban résztvevő állatorvosok számára. A beérkezett válaszok közül 37 volt értékelhető és feldolgozható. A kitöltők nagy részének (62%) életkora 40 és 60 év közé esett, a fiatalabb (25-30 év) korosztály mindössze 11%-ban képviseltette magát, és a férfiak többségben (86%) vannak a nőkhöz képest. Körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a településen (33%), megyeszékhelyen (31%) és kisvárosban (28%) élők száma, a legkevesebben (8%) nagyvárosban laknak. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a munkavégzés helyének szempontjából is: településen a válaszadók 32%-a, megyeszékhelyen szintén 32%-a, kisvárosban 30%-a, míg nagyvárosban mindössze 5%-a dolgozik. A kitöltők közül a legtöbben (71%) praxisban, a legkevesebben (3%) a kereskedelemben dolgoznak. Bevallásuk szerint a felük (50%) dolgozik egyszerre több munkahelyen, kicsit több mint negyedük (26%) egyszerre több szakterületen, ugyanakkor 35%-uk végez az állatorvoslással kapcsolatba nem hozható egyéb tevékenységet is. Mindezek mellett több mint a felük (66%) dolgozik azon a területen, ahol mindig is szeretett volna, ám egy részük (14%) ennek ellenére szívesen váltana szakterületet. A kitöltők nagy része (62%) gyermekkori álmuk beteljesítéseként választotta az állatorvosi hivatást, továbbá 57%-uk ugyanezt a szakmát választaná akkor is, ha a mai tudásával és tapasztalatával tehetné meg ezt. Legtöbbjük (72%) nem bánta meg, hogy ezt a hivatást választotta, 71%-uk kifejezetten szereti a munkáját, és sokan (64%) vannak azok is, akik a munkájukban sikeresnek érzik magukat. Ami az állatorvosi munkavégzés magánéletre, illetve egészségre gyakorolt hatását illeti, a válaszadók közül többen gondolják azt, hogy a munkájuk néha hátránnyal van a magánéletükre (44%), mint azt, hogy hátránnyal lenne az egészségükre (35%). Ugyanakkor közel ugyanannyian (44%-43%) gondolják úgy, hogy munkájuk komolyan akadályozza a magánéletüket, vagy káros az egészségükre. A kitöltök nagy részének véleménye szerint (71%) az állatorvosi szakma társadalmilag nem megbecsült, bár felük (50%) érezte már annak előnyét a civil életben. Nagy többségük (73%) egyet ért abban, hogy az állatorvosi munka anyagilag nem tartozik a megbecsült szakmák közé, 44%-uk mégis biztosítottnak látja belőle családja megélhetését. A kérdőívet kitöltők közel fele (47%) úgy gondolja, hogy egy állatorvosnak nem kell nagyobb elvárásoknak megfelelnie, 66%-uk szerint több munkát kell végeznie, és 50%-uk szerint nagyobb pszichésen terhelésnek is vannak kitéve más, ugyancsak doktori címet viselő munkavégzőkhöz képest. A válaszadók nagy többsége (94%) az állatorvoslást egyértelműen az ún. „segítő” szakmák közé sorolja, ám jóval kevesebben (69%) gondolják úgy, hogy hivatásnak és nem szakmának tekintendő.

During my thesis work, that was made at the Department of State Veterinary Medicine and Agricultural Economics I examined how veterinarians conceive of their profession in regarding to their age, habitation and field of work in Borsod-Abaúj-Zemplén County. I made a questionnaire survey. People could answer the questions online, in an anonymous way. The answers were treated and evaluated by statistic methods normally used with the marketing researches. The questionnaires were sent to the veterinarians in personal e-mails and they were available for them for 4 months in the inner network of the University of Veterinary Science. 37 of the incoming answers were treatable and appraisable. The majority (62%) of the people who completed the questionnaire was between 40 and 60 years of age, the younger age group (25-30 years) represented itself only in 11%. Based on the results, at the veterinary career in the county, men (86%) are in the majority compared to women. Approximately evenly divided numbers of people live in settlement (33%), county seat (31%) and small cities (28%) but only a few (8%) inhabit in large cities. The same tendency is observed in the terms of workplace: 32% of the respondents work in settlements, 32% more of them in county seat, 30% in small towns and 5% in large cities. Most of the answering people work in practice (71%), the least of them work in commerce (3%). According to their answers, half of them (50%) work in different workplaces at the same time, a little more then a quarter of them (26%) work in different specialities simultaneously, while 35% of them perform activities that are not related to veterinary science. Along with these results more than half of them (66%) work in that inner field of veterinary science, where they have always wanted to, but there are some persons (14%), who would be willing to switch to a different field of work. Many of those who filled out the form (62%) chose the veterinarian profession as a child’s dream and 57% of them would choose the same profession now, with their achieved knowledge and experiences. The majority of them (72%) do not mind that they have chosen this profession, 71% of them really love their job and many of them (64%) feel themselves really successful in their profession. Regarding the effect of the veterinarian work on personal life and health, more of the respondents (44%) think that sometimes their job has a negative influence on their private life than think that their work is a disadvantage to their health (35%). At the same time, equal amount of them (44%-43%) think that their work embarrasses their private life and has harmful effect on their health. Majority of those who filled out the questionnaire (71%) holds the opinion that veterinarian profession is not socially appreciated, but half of them (50%) have already felt some advantage of this profession in their civil lives. Though the mass of them (73%) agrees that financially the veterinarian profession isn’t counted among the esteemed jobs, 44% of them have that opinion that they can surely make ends meet working in this field. Nearly half (47%) of the people who answered think that veterinarians don’t have to meet special expectations. 66% of them have an opinion that they have to work more and 50% of them think that they are burdened psychically more than other doctors. The great majority (94%) of respondents rank veterinary among the „helping” jobs, whereas considerably less of them (69%) think that it is a vocation and not a simple profession.