Az egyes mintavételi módszerek hatékonyságának vizsgálata a Staphylococcus aureus kimutathatóságának tükrében

Abstract

Nemzetközi tapasztalatok alapján a világ tejtermelő tehenészeteiben állományszinten a tőgygyulladás a legnagyobb gazdasági veszteségeket okozó produkciós betegség. Az eddig elvégzett hazai gazdasági számítások alapján tőgygyulladás miatt az éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb. 25-70 000 Ft-ra tehető, amely akár a telep árbevételének 5-7%-os csökkenését eredményezheti. A Staphylococcus aureusa legjelentősebb tőgypatogén baktériumok közé tartozik. Gyakorta okozza a tejelő tehenészetekben előforduló szubklinikai tőgygyulladások számottevő részét. Hazai felmérések eredménye alapján a kimutatott kórokozók 19%-a Staphylococcus aureus, azonban az érintett telepeken az előfordulási gyakoriság elérheti a 30-40%-ot is. Az okozott károk közel 60%-a származik a tejtermelésben okozott veszteségekből, 39%-a pedig az idő előtti selejtezésekből. Mindezek mellett a gyógyszerköltség nem egészen 2%-át teszi ki a veszteségeknek. Szakdolgozatom témája, hogy ezen baktériumok, a fertőzött tőgynegyedekből történő kimutatására mikor és milyen mintavételi technikák bizonyulnak a legmegfelelőbbnek. Vizsgálatainkat egy olyan Holstein fríz tejelő tehenészeti telepen végeztük, ahol az állományban ismerten jelen van a Staphylococcus aureusfertőzöttség. A kórokozó kimutatására irányuló vizsgálatokat összesen öt alkalommal végeztük el. A mintavételek során minden alkalommal ugyanattól a 25 állattól vettünk aszeptikus módon tejmintákat különbözőképpen. Minden állattól történt fejés előtti elegyminta, fejés utáni elegyminta, valamint negyedtej minták vétele. A laboratóriumi feldolgozás során sor került a fejés utáni elegyminták háromszor történő tenyésztésére, valamint vizsgáltuk a fejés előtti és fejés utáni elegyminták egyenlő mennyiségben összemért elegyét, és a negyedtej minták egyenlő mennyiségben összemért keverékét is. A kiértékelés során megállapítottuk, hogy a fejés utáni elegyminták háromszori felkenése esetén lehetett a legtöbbször Staphylococcus aureustkimutatni (51,85%), azonban ha ugyanezen minták első eredményét vesszük figyelembe (mintha egyszer történt volna a felkenés), a legkisebb kimutathatóságot kapjuk (37%). A második leghatékonyabb módszernek a negyedtej mintákból történő kimutatás bizonyult (48,12%). Számos esetben előfordult, hogy a negyedtej minták negatívnak bizonyultak, ugyanakkor valamelyik elegyminta eredménye pozitív lett. Ezen pozitív elegyminták esetén is a fejés utáni elegyminták bizonyultak az egyik legbiztosabb módszernek (26,3%). Mindezen adatokat figyelembe véve, kell tehát a gyakorlatban mérlegelni azt, hogy mikor, és milyen mintát kell venni, a baktérium hatékony kimutatásaérdekében. Nem mindegy, hogy a szűrővizsgálatok alkalmával milyen gyakorlati megoldást kíván az állattartó, és hogy, az adott módszer milyen költségekkel jár. Minden esetben számolni kell fals negatív mintákkal, mely egyrészt a baktérium sajátos tulajdonságaiból fakad, másrészt eredményezheti a mintát vevő személy pontatlansága is. A kevert minták esetében oda kell figyelni az egyes negyedekből vett tej mennyiségére. Nagyjából egyenlő mennyiségűnek kell lenniük, mert ha nem, akkor a negatív negyedekből származó tej felhígíthatja a mintát, és ez okozhatja a fals negatív eredményt, annak ellenére, hogy a tehén fertőzött.

Based on international experiences, among productive illnesses, mastitis brings the biggest economical loss in dairy herds of the world. According to calculations the yearly loss caused by mastitis in Hungary is 25000-75000 Ft per cow, which means a 5-7% reduction in the revenue of the farms. Staphylococcus aureus is one of the most significant bacterium that effects the udder. It is often responsible for a big proportion of subclinical mastitis in dairy herds. According to hungarian surveys Staphylococcus aureus is identified in 19% of cases, but the real occurence in certain farms can reach 30-40%. 60% of the caused damages is originating from the losses in milk production, 39% is from the disposal of ill cows. The cost of drugs takes 2%. The aim of my thesis is to find out when we should use, and which examinating method we should use to better identificate Staphylococcus aureus from the udder quarters. Our survey was made in a Holstein-Friesian dairy farm in Hungary, where presence of Staphylococcus aureus infection was proven. We took samples five times in order to define the bacterium. We took the milk samples in an aseptic way fromthe same 25 cows each time, but with a different method. We have taken mixed samples from allthe milked quarters before and after the milking, and quarter samples after milking. After the laboratory process of samples, the post-milking bulk samples were used three times for identifying bacterial cultures, and we also examined the equal mixture of pre- and post-milking bulk samples and the bulk mixture of the individual quarter samples. After the evaulation of the results we found that the three-times culturing of the post-milking bulk milk samples is the most effective method (51,85%), but culturing ofthis sample only once was the less effective. (37%). Sampling the quarters individually was the second best method (48,12%). Considering these results the farmers must decide which method is suitable to his econmoc capabilities. We must see that even the best method leaves almost half of the infected animals undetected, that's why with sampling the herd only one time we can't reach our main goal to identify all the affected cows.