A mikotoxinok jelentősége állatkerti körülmények között
Abstract
A hazai állatkertek és a vadas parkok kivéve Fővárosi Állat és Növénykert multinacionális
üzletláncokból emberi fogyasztásra alkalmatlan, (lejárt szavatosság,) romlott, penészes élelmiszer hulladékkal etetik állataik zömét. Melyek az egészségre ártalmasak, a mikotoxinokkal fertőzöttek, amelyek másodlagosan az immunrendszer gyengítése révén fertőzéseket idéznek elő. A miskolci Vadasparkban 19 éves tapasztalatom alatt: 5 db pekari (pecari tajacu angulatus) pusztult el, heveny tüdővizenyőben valamint F-2 toxikózis miatt. A párba állított kazuárok (casuarius casuarius) inaktívak voltak, a tojó petefészke elsorvadt. A petefészekben tüszők nem voltak. A hímek heréi elsorvadtak. A kétpúpú tevecsikó (camelus bactrianus) hirtelen pusztulása enterotoxémiás - mikotoxin miatt következett be. A mikotoxinok jelentőssége egyre fokozódik, mind a humán, mind az állategészségügyben. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tartásra és takarmányozásra. A világon több országban kromatográfiás módszerrel vizsgálják a takarmányok mikotoxin tartalmát. Brazíliában kimutatták, hogy a:
a kutyatápban 100 % AFB1-et,
a nyúltápban 100 % AFB1-et találtak,
a hörcsög, és hal tápban zearalenon-t,
a madártápokban 94,7 % AFB1-et,
a macskatápokban 84,2% AFB1-et.
A legmagasabb mennyiségben, a hörcsögtápokban (180 mg/kg), legalacsonyabb a
lótakarmányokban volt mikotoxin.
A külföldről behozott áruféleségekkel, mikotoxinok kerülhetnek be az ember, és állat
szervezetébe, amelyek a bevitt mennyiségtől függően akár mérgező is lehet. (4. számú
táblázat) Éppen ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani, az élelmiszerek, és takarmány alapanyagok vizsgálatára.