A gazdasági haszonállatok tömegkezelésére használt doxiciklin egyes környezettoxikológiai jellemzőinek vizsgálata
Absztrakt
Az állatgyógyászati szerek alkalmazásának alapfeltétele a megfelelőhatékonyság és
ártalmatlanság. Ez utóbbi hagyományosan a kezelt állat (célállat), valamint a kezelést végző,
továbbá a kezelt állat húsát és egyéb ehető termékeit fogyasztó ember biztonságát
jelentette. A közelmúltban az ártalmatlanság követelménye egy újabb területtel bővült, amely
a hatóanyagoknak a környezetre, annak élővilágára gyakorolt hatását foglalja magába. Ez
különösen fontos a tömegkezelésre használt gyógyszerkészítmények, így például a
tetraciklinek esetében.
Vizsgálatainkban egy állatgyógyászati felhasználását tekintve viszonylag újabb tetraciklin-származék, a doxiciklin sorsát követtük végig a kezelt állatokból történőkiürülését követően
a trágyában, majd pedig a trágyával kezelt talajban, és tanulmányoztuk a talaj élővilágára
kifejtett hatásait. Vizsgálataink első fázisában a sertések szervezetéből kiürült antibiotikum
lebomlásának mértékét vizsgáltuk a trágyában in vitroés telepi körülmények között. A több
hetes trágyaérlelési időszak alatt gyűjtött minták kromatográfiás analízise alapján
megállapítottuk, hogy a környezet hatásaitól függően a doxiciklin felezési ideje laboratóriumi
körülmények között 52,5 nap, míg a gyakorlati körülmények végzett trágyaérlelés
körülményei között 25,7 nap. A laboratóriumi vizsgálatban, még 16 hét érlelés után is 20,36
mg/kg koncentrációban volt kimutatható a doxiciklin. A telepen végzett kísérletben a vizsgált
antibiotikumot 12 hét után 9,37 mg/kg koncentrációban tudtuk kimutatni a trágyából.
A továbbiakban a telepi körülmények között érlelt doxiciklin tartalmú trágyát egy adott
mezőgazdasági földterület trágyázására használtuk fel, hogy tovább követve az antibiotikum
sorsát meghatározzuk a vegyület lebomlásának mértékét a talajban. A 20 hetes időszak
során három talajmélységből gyűjtöttünk talajmintákat, a talaj felszínéről, 20-25 cm-es és 45-50 cm-es mélységből. A viszonylag hosszú mintavételi időszak legvégén is kimutatható volt
a doxiciklin minden talajrétegben 0,06, illetve 0,03 mg/kg koncentrációban. A felezési idő a
talaj felszínén 66,5 nap, a 20-25 cm-es mélységben 76,3 nap, míg a 45-50-cm-es
talajmélységben 59,4 nap értéknek bizonyult.
Az antibiotikum különbözőkörnyezeti feltételek közötti lebomlásának vizsgálata mellett
tanulmányoztuk annak a talajban lakó mikroorganizmusok egyes életfolyamataira gyakorolt
hatását is. Ennek során vizsgáltuk, hogy az antibiotikum befolyásolja-e a talajlakó mikrobák
nitrogén transzformációs tevékenységét. A mért nitrát koncentrációk alapján megállapítható,
hogy a doxiciklin átmenetileg gátolta a mikroorganizmusok nitrogén transzformációját. A
gátlás mértéke ugyanakkor nem érte el a vonatkozó szakmai irányelv által szignifikánsnak
tekintett nagyságrendet. Egy további kísérletsorozatban a doxiciklin és további két
antimikrobiális szer hatását vizsgáltuk a talaj egyes mikroorganizmusainak anyagcsere-aktivitását tükröző redoxpotenciál alakulására. Megállapítottuk, hogy a doxiciklin, az
enrofloxacin és a linkomicin a talajban potenciálisan előforduló koncentrációban növeli a
detektációs időt, ami az energiatermelőanyagcsere-folyamatok gátlására utal. Ugyanakkor
azt tapasztaltuk, hogy a kiváltott hatás erőssége függ a talaj típusától is.
Vizsgálataink eredményei arra utalnak, hogy a doxiciklin terápiás dózisban és ideig történő
alkalmazását követően jelentős koncentrációban jelenik meg a sertéstrágyában.
Koncentrációja a trágyaérlelés során számottevően csökken, felezési ideje különböző
körülmények között történőérlelés során 25,7 és 52,5 nap között változik és a trágyaérlelést
követően 20,4 mg/kg, illetve 9,37 mg/kg koncentrációban juthat az érlelt trágyával a
mezőgazdasági területre. A talaj felszínén és annak különbözőmélységeiben a talajba
kerülő antibiotikum koncentrációja az idő előrehaladtával csökken. Ennek mértéke a talaj
különbözőmélységeiben 59,4 nap és 76,3 nap közötti felezési idővel jellemezhető, de az
antibiotikumot a trágya kijuttatása után 20 héttel is még 0,03-0,06 mg/kg koncentrációban
tudtuk kimutatni a talaj különbözőrétegeiből. Az antibiotikum a talajba jutó koncentrációban
átmenetileg gátolja a talajban élő mikroorganizmusok egyes életfolyamatait, így a nitrogén
transzformációs tevékenységüket és energiatermelőanyagcsere-folyamataikat. The elementary condition of the usage of veterinary pharmaceuticals is the appropriate
efficacy and the innocuity. The harmlessness traditionally has meant the safety of the treated
(target) animal, as well as of the person treating the animals and the consumer of meat and
meat products. Recently, the requirement of harmlessness has been widened with one area,
which comprises the effect of the active substance on the environment and its fauna. It is
very important especially in case of pharmaceuticals used for mass treatment, like
tetracyclines.
In our experiments the fate of a tetracycline derivate, doxycycline was examined after its
elimination from the animal. The aim was to assess the potential environmental persistence,
the risk and the ecotoxicological significance of doxycycline.
In the first phase of the study the fate of the excreted antibiotic in tthe manure of pigs was
examined in an in vitro and in a field study. By analising of taken samples during the several
weeks composting period the half-life of doxycycline in the laboratory study was 52,5 days
and in the study done at the farm was 25,7 days, respectively. In the study under laboratory
conditions after 16 weeks ageing period 20,36 mg/kg, and in the field study after 12 weeks
composting 9,37 mg/kg doxycycline could be detected in manure samples.
Henceforward, the manure composted on the farm was spread onto agricultural land to
follow up the fate of doxycycline and to determine the degradation rate of the antibiotic in soil. During the 20-week sampling period the samples were collected from three different soil
layers surface, 20-25 cm and 45-50 cm depths. At the end of the quite long sampling period,
doxiciklin can be detected in every soil depths in concentrations of 006 and 0,03 mg/kg. The
half life of the antibiotic was proved to be 66,5 days on the surface, 76,3 days in the 20-25
cm depth and 59,4 days in the 45-50 cm depth of the soil.
Beside the examination of the degradation of the antibiotic in different environmental
circumstances the effect on the microorganisms of the soil was also studied. In the course of
this experiment the influence on the nitrogen transformation process of the soil
microorganism was examined. Based on the measured nitrate concentrations, it can be
stated that doxycycline can temporarly inhibit the nitrogen transformation activity. The rate of
inhibition was not significant if we consider relevant scientific guidelines. In a further study
the effect of doxycycline and two other antimicrobial agents was examined on the
metabolism of soil microorganisms by measuring the change of redoxpotential. It was found
that doxycycline, enrofloxacin and lincomycine in an environmentally relevant concentration
enhanced the time to detection, which indicate the inhibition of metabolism. The intensity of
the effect was influenced by the type of the soils.
The results of the study indicate that the concentration of doxycycline, administered in
therapeutic dosage, is significant in the manure of the pigs. The concentration of the
antibiotic considerably decreased during composting with a half-life of 52,5 days and 25,7
days, respectively, but still in concentrations of 20,4 mg/kg and 9,37 mg/kg were spread onto
the arable land. On the surface of the soil and in different soil depths the concentration of the
doxycycline decreased with half-lives of 66,5 days, 76,3 days and 59,4 days, but even 20
weeks after fertilization it could be detected in concentrations of 0,03-0,06 mg/kg in different
soil depths. The antibiotic temporarly inhibits certain life-processes of soil microorganisms,
e.g. nitrogen transformation and energy metabolism