A tej zsírkoncentráció, a sav-bázis anyagcsere és a bendőfermentáció összefüggésének vizsgálata tejhasznú tehenekben gyakorlati feltételek között
Absztrakt
Szakdolgozatom célja az volt, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom segítségével összefoglaljam a takarmányozásnak és bendőfermentációnak és bendőfolyadék pH-értékének a tejzsír alakulására gyakorolt hatását, valamint egy részletes anyagcsere-profil vizsgálaton keresztül rávilágítsak az alacsony tejzsír-tartalom lehetséges okaira, megszüntetésének lehetőségeire.
A vizsgálatot egy dél-dunántúli tejhasznosítású állományon végeztük, amelynek során Holstein-fríz tehenekből vér-, vizelet- és bendőfolyadék mintát vettünk laboratóriumi vizsgálathoz.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy fokozott zsírmobilizáció, a májsejtek fokozott igénybevétele illetve károsodása, valamint hyperketonaemia fordul elő az állományban. Ezek az energiaegyensúly megbomlására és energiahiányos állapotra engednek következtetni. A karotin ellátottság hiányos, a P-, a Mg- és Cu-ellátottság bőségesnek bizonyult. Továbbá az NSBÜ értékek alapján szórványos savterhelést illetve alkalózisba hajló sav-bázis anyagcserét lehetetett megállapítani.
A bendőfolyadék minták laboratóriumi vizsgálatával subklinikai bendőacidózis és szűk ecetsav propionsav moláris arány volt megállapítható, amely kiváltó oka lehet az alacsony tejzsírtartalomnak.
Az említett problémák a termelésarányos, az adott élettani, valamint termelési szakasz igényeinek megfelelő takarmányozással és a kifogástalan takarmányminőséggel megszüntethetők. The aim of my thesis was to summarize the effects of feeding, rumen fermentation and the pH of the ruminal liquid on the alteration of milk fat levels, and to reveal the possible causes of a low-fat level via a comprehensive metabolic test.
My study was performed in a Holstein-Friesian dairy farm that is located in the Southwestern region of Hungary, where blood-, urinal- and ruminal liquid-samples were collected for evaluation under laboratory circumstances.
Summarizing the results of the lab test we found that there was an increased lipid mobilisation, destruction of liver cells and hyperketonaemia in the examined animals. These findings lead to conclude that their energy balance altered to a poor energy level. Carotene levels were low, P-, Mg- and Cu- levels were sufficient. Furthermore, according to the net acid base excretion levels, sporadic acid excess and a tendency of metabolic alkalosis was diagnosed.
Evaluation of ruminal liquid samples revealed subclinical ruminal acidosis and a low acetic/propanoic-acid ratio, which can be associated with low fat levels in milk.
The above mentioned irregularities could be eliminated with a dietetic plan taylored to the different needs of different life cycles, and with the feeding of high quality forage.