Szubklinikai anyagforgalmi zavarok előfordulása tejhasznú tehenészetben

Abstract

Szakdolgozatom célja a tejhasznú tehenészetben előforduló szubklinikai anyagforgalmi zavarok előfordulásának és okainak vizsgálata. Az állományra jellemző 2011. évi átlagos szaporodási mutatók közül a produktivitás alacsonyabb az elfogadhatónál (60,3% cél: >70%), a két ellés közötti idő hosszú (424 nap, cél:< 400). A termékenyítési index tehenekben tartósan magas, 2011 évben a 7.-8.- havi eredménytől eltekintve elfogadható 2-3 körüli (cél: <3) üszőknél ugyanakkor csak a 3. 5. és 6. hónapban volt elfogadható (<2,0) a többi hónapban ennél magasabb. Az állomány hematológiai paraméterei közül a vérminták hemoglobin értéke több esetben meghaladja az élettani tartományt, ami enyhe haemokoncentráció jele lehet. Ez felveti a friss ivóvízellátás esetleges hiányosságát. Az energiaforgalom és az energiaellátás egyensúlyának (szénhidrát és zsírforgalom) ellenőrzése céljából meghatároztuk a vérminták BHB és FFA koncentrációját. A vér- és vérplazma-minták laboratóriumi vizsgálatának eredményei alapján a [BHB] < 0,800 mmol/l és a [glükóz]>2,3 (3,0) mmol/l jelzi, hogy hiperketonémia állományszinten nem fordult elő, csupán egy frissen ellett tehénben lehetett diagnosztizálni. A vérplazma minták 0,2 mmol/l alatti szabadzsírsav (FFA) koncentrációja normál zsíranyagcserét mutat. Fontos, hogy a takarmány-szárazanyag rostkomponensei közül min. 16-17 %- a legyen a nyersrost, > 30% az NDF és >19% az ADF-tartalom és emellett megfelelő strukturális hatékonysággal is rendelkezzen. A fehérje ellátottság a vérplazma- átlagosan >5,0 mmol/l és a vizelet > 300 mmol/l karbamidkoncentrációja alapján a valamennyi vizsgált csoportban bőséges. Tekintettel az állatok fokozott májsejt igénybevételére, a takarmányadag májvédő hatású védett metioninnal és niacinnal történő kiegészítése kifejezetten indokolt. Védett metioninból naponta 1015g/tehén mennyiségű bevitelt ajánlunk.A karotin-ellátottság a vérplazma <5,3 µmol/l összkarotin tartalma alapján valamennyi vizsgált csoportban hiányos. A hiány megszüntetése céljából az előkészítés időszakában tehenenként naponta 300 mg, az ellés után a vemhesülésig 500 mg adagban szintetikus β-karotin premix etetését ajánljuk. A P-ellátottság a termelő csoportokban a vérplazma minták átlagosan >1,6 mmol/l szervetlen P-tartalma alapján megfelelő. A vizeletminták >5,1 mmol/l szervetlen P-tartalma alapján sporadikusan fokozott P ürítés (hyperphosphaturia) állapítható meg, amely a sav-bázis anyagcsere zavarának következménye. A Ca-ellátottságot a vérplazma minták > 2,1 mmol/l, valamint a vizeletminták Catartalma alapján megfelelőnek találtuk. A Mg-ellátottságot a vér- és a vizeletminták Mg-tartalmának meghatározásával ellenőriztük és megfelelőnek találtuk. A vizeletminták 20-80,0 mmol/l élettani tartománytól eltérő Na-koncentrációja alapján az ellést követően és a vizsgált fejt csoportok mindegyikében kifejezetten bőséges az ellés előtt pedig hiányos Na-ellátottságot találtunk. A megfelelő Na-ellátottság megteremtése céljából fontos a takarmány-só egyenletes bekeverése a keveréktakarmányokba. A K-ellátottságot a vizeletminták K- koncentrációja alapján megfelelőnek találtuk. A Cu-ellátottságot a vérplazma minták Cu-tartalmának meghatározásával ellenőriztük. Az aktuális ellátottság a vérplazma >15 μmoll Cu-tartalom alapján megfelelő. Zn-ellátottságot a vérplazma minták Zn-tartalmának meghatározásával ellenőriztük. Az aktuális ellátottság a vérplazma <15 μmoll Zn-tartalom alapján enyhén hiányos. A megfelelő Zn-ellátottság biztosítása érdekében javasoljuk a takarmányadag Mn koncentrációját a laktációban 80-100 mg/kg szárazanyag értékre beállítani. A Se-ellátottságot a vörösvérsejtek szeléntartalmú GSH-Px enzim aktivitási értékének meghatározásával vizsgáltuk és a 30Ug Hb körüli GSH-Px aktivitási érték alapján megfelelőnek találtuk. A vizeletminták sav-bázis anyagcserére vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei közül <7,8 pH és a <100 NSBÜ értékek alapján az ellés előtt savterhelést lehetett megállapítani.

The Purpose of my thesis is the examination of occurrence and the causes of subclinical metabolic disease in dairy herds. The 2011 from the reproductive indicator of the livestock, the productivity measurement was found to be lower than the expectable value (60,3%: >70%), and thus resulting in an increased calving interval (424 days, target:< 400). The productivity measurements among the cows were permanently higher in the year 2011 apart from the results measured in 7.-8 months which were acceptable, about 2-3 (target: <3). However, among heifers it was only acceptable in 3rd, 5th and 6th month (<2,0) during the remaining months the results were higher. The herds haematological results, in many cases the blood haemoglobin level exceeds the physiological range which can be the sign of haemoconcentration. This can be the consequence of inadequate supply of fresh drinking water. In order to be able to monitor balance of the energy supply and metabolism we need to determine the blood BHB and FFA concentration. Based on the laboratory examination of the blood and blood plasma samples the results were: the BHB concentration was < 0,800 mmol/l and the glucose >2,3 (3,0) mmol/l. This showed that hyperketonemia did not occur on a herd level. It was only diagnosed in newly calved cows. The blood results showed that the concentration of free fatty acids (FFA) were below 0,2 mmol/l which shows us normal fat metabolism. The dry matter complex of the feed is vital and should contain at least 16-17 % crude fibre, >30% NDF and >19% ADF and beyond these values it is important that it should possess the correct structural conformation. Base on the protein availability, the blood plasma >5,0 mmol/l and the urine >5,0 mmol/l carbamid concentration of all examined groups was plentiful. Considering the animals increased activity of their hepatocytes the use of liver protective supplement (protected methionine and niacin) in the fodder is recommended. The recommended dosage of protected methionine is 10-15g/ cow per day. The availability of the carotene based on the total blood carotene level < 5.3 was found to be insufficient. In order to restore the normal level in the preparturum period animals should be fed 300mg, and after parturition until conception 500mg of synthetic β-carotene premixes. The P-availability among the productive groups based on the inorganic phosphor content in the blood >1,6 mmol/l was acceptable. Based on the inorganic phosphor values of the urine samples >5.1 mmol/l, we can see a sporadic gradual phosphor excretion (hyperphosphaturia), which result in the disturbance of the acid base balance of the animal. The calcium content of the blood >2.1 mmol/l and urine was acceptable. The blood and urine samples were also tested for magnesium which was found to be normal. The urine samples showed a change in the concentration of sodium 20.0-80.0 mmol/l which differs from the normal physiological value. We found that after parturition and in the examined milking group were found to be excessive, on the other hand before parturition smaller concentrations of sodium levels were observed. To supply the animals with the correct amount of sodium it is important that the salt is homogenously mixed within the fodder of the animals. The potassium concentration based on urine samples was acceptable. The cupper and zinc supply of the animals was examined from the blood of the animals. The cupper content of the blood was found to be normal, >15 μmoll, on the other hand zinc supply was found to be slightly low <15 μmoll. To be able to create the necessary zinc intake it is advised to set the magnesium concentration to 80-100mg/kg dry matter during lactation. The selenium supply was measured by the selenium content of the red blood cells using GSH-Px enzyme activity. The GSH-Px activity was roughly 30 Ug Hb, which was acceptable. By examining the acid base balance of the urine sample, we obtained a <7,8 pH and <100 NSBÜ. Based on these values acidosis was observed in animals before parturition.